Skip to main content
Fejlesztés

Újjászületik a vár

By 2012. március 13.

A városvezetésünk igyekszik minél többet tenni azért, hogy az Eger név ne csak és kizárólag a várral fonódjon össze a turisták fejében, ezek az igyekezetek viszont inkább kevesebb, mint több sikerrel váltak be eddig. Lehet nálunk az ország második legnagyobb temploma, -egyik legszebb és leghangulatosabb belvárosa, a megyeszékhely neve a legtöbbekben még – tetszik, nem tetszik – mindig egyet jelent a múzeummal. Ezért is örömteli a Népszava Online cikke, miszerint az előkészítő szakasz hamaros lezárulása után áprilisban aláírhatják a támogatói szerződéseket a vár 1,7 milliárd forint értékű fejlesztéséről. A Dobó István Vármúzeum egyébként rendre nyerte el az ország leglátogatottabb múzeuma címet, mely elismerés a fővárosi nagymúzeumok mellett igazi kuriózumnak számít vidéken. Jelen cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit takar az 1,7 milliárd forint, vagyis hogy milyen fejlesztésekkel bővül a várunk. Forrásként az „EGRI VÁR ÉS ERŐDRENDSZER TURISZTIKAI ATTRAKCIÓINAK FEJLESZTÉSE” című ismertetőhöz nyúltunk.

1) A vár titokzatos földalatti világának bemutatása

A fejlesztés egyik legnagyobb elemét jelentő földalatti világ megnyitása az egykori provizori palota pincéjében– és a középkori dézsmapincében kap majd helyet, a felszín alatti járatokhoz továbbá új építésként csatlakozik még egy felújított fogadóépület is. A megnyitott kiállítóterekben a végvári harcok nagyméretű eszközei és fegyverei mellett az ostrom 38 napját-, illetve a Gárdonyi regényből ismert jeleneteket is bemutatják, a tervek szerint élményszerűen és interaktívan.

2) Színházi tér létrehozása

Az északi bejárat mellett jelenleg kihasználatlanul álló területen 600 fő befogadására képes színházi területet hoznak létre mobilizálható színpadtechnikával, variálható nézőtéri rendszerrel, valamint a kiszolgáláshoz szükséges épületekkel, mosdóval.

3) Várfalsétány

A várunknak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egyedülálló panorámájával belső múzeumok nélkül is tudna mit mutatni a látogatóinak. Ezt a szerencsés helyzetet hivatott tovább erősíteni a nyugati és északi várfalak külső részén kialakítandó sétány, mely a kilátáson túl múzeumi tanösvénnyel is szolgál majd.

4) Kilátópont

A múzeum legmagasabb pontját jelentő Kálvária-domb jelenleg méltatlanul elhanyagolt és kihasználatlan szerepet tölt be a vár életében, a beruházással ezt szüntetik majd meg. Kilátópont mellett az ostromidőt bemutató kronoszkóp, játszótér, íjászpálya, vásártér, kovácsműhely és esti fénybemutató (!) is helyt kap a területen. Vallásturisztikához kapcsolódva zarándokhelyet is kialakítanak továbbá a ma is látható három keresztnél.

5) Interaktív bemutatók

A felső ágyúteremben, illetve a vár meglévő rendezvényterein interaktív módon igyekeznek majd szórakoztatni a látogatókat. Örömteli fejlődésképp, nyugati példákról kezdjük felismerni, hogy kevés szárazon megmutatni valamit, az emlékekhez valami erősebb élmény kell az embereknek. Korhű harci öltözetben így fényképezkedni lehet majd történelmi környezetben, valamint a vár története iránt érdeklődők is hang-fény játék-, és vizuális eszközök segítségével élhetik ki vágyukat.

6) Éves rendezvénysorozta

Nem épített fejlesztést, hanem már meglévő gyakorlat továbbfolytatását és néminemű csiszolgatását jelenti a vár éves rendezvénysorozata. Jeles napokhoz kapcsolódó, illetve borászati programok, végvári vigasságok, koncertek, fesztiválok, családi programok kihasználásával igyekeznek életet önteni a vaskos kőfalak közé.

7) Gasztronómia turizmus

A hagyományos magyar középkori konyhára és az egri borokra alapozott minőségi vendéglátással az egész városra kiható hiánypótlás történik majd, jelenleg ugyanis mindösszesen egy darab középkori étterem és szintén egy darab török étterem található Egerben. Ez a szám nagyon kevés egy olyan településénél, ami ennyire hangsúlyosan a történelméből él, így már alig várjuk a múzeumi étkezde mielőbbi átadását.