Alapvetően szimpatizáltunk, illetve továbbra is szimpatizálunk az ötlettel, hogy meg kellett bolygatni Eger tömegközlekedését, nem ritka jelenség volt ugyanis, hogy főbb vonalakon hármasával, kihasználatlanul jártak csuklós buszok a városunkban. A rengeteg felesleges vonalán két kézzel szórta pénzét a Volán, minden tekintetben indokolt volt tehát már az a változás, amitől egy átláthatóbb és átgondoltabb tömegközlekedést remélt a megyeszékhely. Nem jött be a remény.
A március 4-én bevezetett, majd 19-én kiegészített új menetrend életbelépése után két, korábban ismeretlen jelenség is felütötte a fejét Egerben. Egyik ilyen, hogy mostanában nemes egyszerűséggel kimaradnak járatok, akár a reggeli „csúcsban” is. Ha pedig ne adja az ég, de mégis elindul a sárga csodajármű, akkor olyan késésekkel teszi ezt, hogy már-már gratulálni lenne kedve hozzá az embernek. Mi sem szívmelengetőbb látvány, mint amikor külvárosi buszmegállóba sem lehet már beférni, mivel egymás után két busz is úgy döntött, hogy az indulás helyett inkább pihennek még kicsit. Az első jármű így 20-, a második pedig röpke 10 perces késéssel futhat be a megállóba, persze a pontosan járó harmadik társukkal együtt. Másik újdonságunk, hogy a járatcsökkentéssel kieső viszonylatok utasai miatt nem férünk fel a buszra. Bizony, hol vannak már a régi szép idők, amikor még azon bosszankodtunk, hogy milyen tömegben kell utaznunk – most már azon filózhatunk, hogy vajon hányadik buszra tudjuk felpréselni magunkat. Szó szerint felpréselni, amikor ugyanis már a kormány mögül felállva kell megnéznie a vezetőnek, hogy be tudja-e csukni az első ajtót, akkor az némiképp több mint sima tömeg. Ha nagyon akarnánk, akkor azért lehet, hogy találnánk olyan sejtető jeleket, amik halványan arra utalnak, hogy valami nem jó így az egri tömegközlekedésben.
A legszomorúbb az egészben, hogy jobb híján megint azok a buszvezetők kapják a legtöbb anyázást, akik többsége éppen csak annyit tehet az egészről, hogy rossz időben, rossz járművel indították útjukra az irodában ülő nagyok. A város célja egyébként a helyi tömegközlekedés népszerűsítése lenne, annak színvonalának emelésével. Talán… nem a legjobb irányba haladnak ilyen téren.
Tudjuk, hogy a magyar tömegközlekedés sehol nem egy sikersztori, és azzal is tisztában vagyunk, hogy országos szinten nagyjából hol állunk az Agria Volánnal. [pullquote_right]Érdekességképp Magyarország vidéki nagyvárosai közül Miskolcon 179-, Pécsett 173-, Debrecenben 140-, Szegeden pedig 130 autóbusz közlekedik. [/pullquote_right]Lehetne ettől sokkal rosszabb is a helyzet, ha más nem, gondoljunk csak a fővárosra, ahol a villamoson alvó hajléktalanok után már lassan a buszokat tarkító hányás-, illetve vizelettócsák is mindennapossá válnak. A modorról, utastájékoztatás pontosságáról és menetidő tartásáról nem is beszélve persze. Az viszont egy főváros, ahol csak autóbuszból 1371 darab van, és ahol évente 1,3 milliárd ember tömegközlekedik. Ezen számok után azért egyszerre megmosolyogtató, és elkeserítő, hogy a mi óriási vállaltunk, a maga 42 darab buszával sem tud színvonalas szolgáltatást nyújtani a városnak.
[poll id=”1″]
Ma is láttam délelőtt fél 9-kor a vasútállomásnál egy tömött 14-es után egy-két perccel egy üres 12-est. Legalább indítanák teljesen egyszerre, hogy legyen alternatíva. Az emberek vagy félnek, vagy nem nézik meg a menetrendet, így inkább felszállnak a tömött járatra.