Történelmi városban élni azért klassz dolog, mert minden háznak és -utcának megvan a maga emléke, története, meséje, amik akaratlanul is összefonódnak a mi életünkkel, ezzel is kicsit hatva ránk. Az meg azért klassz, ha van az országnak egy művészeti egyeteme, nevezd Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, mert az iskola Kreatív Technológia Labor része fejébe veheti egy formabontó, egrieknek is szóló sétaalkalmazás kifejlesztését okostelefonokra. Ahogy ez meg is történt nemrég.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Labor a mobilos városnéző alkalmazásokra specializálódott PocketGuide csapatával együttműködésben újfajta városi sétát fejleszt. A cél Eger műemlékeinek és a mögöttük rejlő személyes történeteknek bemutatása. A séta során az összegyűjtött titkokat és összefüggéseket az utcákon, tereken bolyongva, itt-ott a házakba betérve, olykor másokat is megszólítva lehet majd megtalálni. A játék 2014 tavaszára készül el.

Amellett, hogy borzasztóan várjuk az applikáció megjelenését, más oka is van, amiért már most beharangoztuk a programot, mégpedig, hogy ajánlani szeretnénk a facebook oldalát. Olyan információkat, illetve legendákat tesznek közzé ugyanis végletekig tömör és fogyasztható módon, melyekről a többség még valószínűleg soha nem hallott, pedig érdekesek. Gondoltuk például, hogy Gárdonyit a Bazilikában Líceumban ravatalozták fel? És, hogy a mai Sportmúzeum épülete előtt volt annak idején a megszégyenítések helye? Mert, hogy maga az épület is börtön volt még a XX. század elejéig? Meg, hogy a buszpályaudvarunk állítólag azért épült oda, ahová, mert egy légitámadás során ott keletkezett kráter és így kevesebb földmunkát kellett elvégezni? Aztán arról hallottunk-e, hogy az 1944-es légitámadás után a Bazilika kupolája egy tervezési bravúr miatt nem dőlt össze?

A kupola alatti szintén kerek altemplomban 10 kis oszlop tartja a felette lévő 4 nagy oszlopot, amik a kupolát tartják. A kis oszlopok nincsenek koszorúval összekötve, így instabilak. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy a rezonancia kiegyenlítődött. A dolog nem véletlen. Bár Hild, a templom építésze bombatámadásra nem tervezett előre, de figyelembe vette Pyrker érsek szavait, melyek szerint Eger egy tektonikai törésvonalon fekszik. Gyakoriak a kisebb földmozgások, ezért volt szükséges az elővigyázatosság.

Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket kaphatunk (és mesélhetünk el magunk is) a városunkról, úgyhogy érdeklődőknek még egyszer ajánljuk a korábbi facebook oldalt, mondjuk ide kattintva is akár.

A fejlesztés az Eger Önkormányzata által vezetett, kulturális örökségvédelemmel foglalkozó HERMAN projekt keretében valósul meg. További részletek erről egy általános tájékoztatóban, valamint egy és két sajtótájékoztatóban olvashatók.