Június közepéig még véleményezhetők az egri elkerülőút nyomvonalai, a tervek néhány érdekességét ebben a bejegyzésben mutattuk meg korábban. A véleményezésre szánt időszak alatt már kirajzolódni látszik a népakarat, miszerint inkább a várostól távolabb haladó nyomvonal készüljön el.
Hogy a távolabbi nyomvonal valóban többségi akarat-e vagy pedig azt látjuk, hogy a közelebbi nyomvonal pártolói csendesebbek, azt nyilván nehéz eldönteni, erre esetleg az láthat rá, akihez beérkeznek a vélemények. A helyzet mindenesetre elég abszurd irányt kezd venni.
Azok ellenzik, akiknek épülne
A belső nyomvonalváltozatot elsősorban azok ellenzik, akik a környezetében élnek, tehát akik házai mögött haladna majd az út. A szituáció attól lesz érdekes, hogy ezzel az úttal éppen őket szeretnék bekapcsolni a város közlekedésébe, rajtuk kívül elenyészően kevesen használnák a szakaszt. Elkerülőnek hívjuk, de régóta tudjuk, hogy a beruházás valójában azt a célt szolgálná, hogy jelenleg rosszul megközelíthető területeket összekössön egymással. Például, hogy a Leányka útról ne kelljen a fél városon átbumlizni, ha valaki ki szeretne menni a felsővárosi Tesco-ba vagy ha az M25-ös utat szeretné elérni.
Az érintettek új autópályát vizionálnak a hátsó kertjeikbe
Érthető hozzáállás, hogy ha valakinek jelenleg szőlőtőkék jelentik a hátsó szomszédját, akkor ő megijed, ha ennek helyén egyszer csak egy nagyforgalmú autóút lesz. A valósághoz viszont az is hozzátartozik, hogy aligha lesz olyan nagy forgalmú az a bizonyos út. Eleve 2×1 sávról beszélünk, aminek, ha tippelni kellene, kb. akkora forgalma lehet majd, mint a belvárosi Klapka György utcának. Tény, hogy a szőlőtőkékhez képest ez sovány vigasz, de azért az is tény, hogy nem egy új Vörösmarty utcát kell elképzelni a város határában.
Értelmetlen lenne a külső nyomvonal
Értelmetlen dolog elkerülőként tekinteni az elkerülő útra, egyszerűen életszerűtlen, hogy sokan választanák ezt Eger kikerülésére. Eleve nem meghatározó azoknak a száma, akik csak keresztülhajtanak a városon, de még közülük is mindössze az ostorosiaknak és noszvajiaknak lehetne alternatíva az új út, a felsőtárkányiak már határesetet jelentenek, az északra tovább autózóknak pedig egyértelműen nem érné meg sem időben, sem km-ben erre kerülni. Ez már a belső nyomvonalra is igaz, a külsőre így pedig hatványozottan. Ha a külvárosokban élők sem használnák az utat – márpedig a külső nyomvonalat csatlakozások híján ők sem tudnák használni – akkor könnyedén értelmetlenné válhat a beruházás. Nyilván lenne néhány autós, akinek jól jönne az elkerülő, de az ő részükre ár-érték arányban értelmezhetetlenül pazarlónak tűnik egy ekkora beruházás, úgy főleg, hogy a megvalósulásával Eger közlekedési problémái is elhanyagolható mértékben javulnának.
Nem jó, ha a lakosok döntenek stratégiai kérdésekben
A belső nyomvonalas elkerülő út, ha egyszer megépülne, valószínűleg örökre szerves részét képzené Egernek. Meghatározná a városrészek terjeszkedését, ipari területek kialakulását, Eger keleti részének vérkeringését. Muszáj megkérdezni a lakosokat is, hogy ki-miről-mit gondol, és ésszerű határok között ezeket a javaslatokat valóban be is kell építeni a tervekbe, de a főbb irányvonalakat szakmai alapokon, szakembereknek kell meghatározniuk Eger távlati érdekét figyelembe véve. Mi, akik most a városban élünk, jó eséllyel a tervek elkészülését láthatjuk még meg. Egyelőre kilátásban sincs a megvalósítás, távlati jövőre szóló elképzelések készülnek mindössze a következő generációk egri lakosai számára, akiknek aztán vagy megépül egyáltalán valaha az út, vagy nem. Ha a hosszútávú stratégiai kérdéseket mindig a közvetlenül érintettek aktuális igényei alapján hoznánk meg, akkor máig átmenő autóforgalom lenne a történelmi belvárosban, mert az autósok nem szeretnének kerülni, máig nem lenne M25, mert a gazdákat kár érné és máig így nézne ki a Dr. Sándor Imre utca, mert a lakók sajnálnák a házaikat. Nyilván fontos a megfelelő kárpótlása azoknak, akiket esetlegesen kár ér, de ez már egy későbbi kérdés.
Ördögi tervként tekintünk az elkerülő útra
Kicsit kezd olyan hangulat lenni a városban, mintha az elkerülőt gonosz koboldok terveznék földalatti titkos üregekben csak azért, hogy minél jobban megkeseríthessék vele az egriek életét. Egészen érthetetlen módon sem a városvezetés, sem a képviselők nem törik magukat, hogy formálják az út megítélését, hangsúlyozzák a fontosságát és eloszlassák a felmerülő tévképzeteket. Valahol, valamikor csúnya porszem csúszhatott a kommunikációs gépezetbe, ha mára oda jutottunk, hogy kertvárosi lakosok aláírást gyűjtenek a belső nyomvonal ellen, attól félve, hogy az új útra terelik át a 25-ös főút forgalmát és ezzel tönkre teszik az életüket. Az aggodalom érthető, hiszen mindenki védeni szeretné a megszokott életét, de az emberek egy csoportja olyan dolgokba kezdte belelovalni magát, amelyek még csak távlati terveken sem léteznek.
Mindenáron szükség van az elkerülő útra?
A keleti városrészek elérhetőségének javítására nagy szükség lenne már most is, ami a jövőben egyre sürgetőbb feladattá válik majd, de tegyük fel, hogy elengedjük a távlati tervezést és a környéken lakók jelenlegi igényeire hallgatunk inkább. Ha a lakosok többsége nem szeretné a belső nyomvonalat, és abból indulunk ki, hogy a külsőt pedig ár-érték arányban indokolatlan lenne megépíteni, akkor elindulhatnánk esetleg más irányokba. Itt már persze egy idealizált világban járunk, ahol adott célra szánt összegeket varázsütéssel másra is fel lehet használni, de miért ne játszunk el a gondolattal… Bejegyzésünk ide kattintva folytatódik a második résszel, amiben egy szabad ötleteléssel megnéztük, hogy mit lehetne kezdeni Eger közlekedésével. Folytasd az olvasást!
