Február 16-án közzétette a 2022. évi népszámlálás első eredményeit a KSH. Az adatok nem meglepőek, de szomorúak: vészesen fogyunk.
Magyarország népessége 2011-ről 2022-re 3,4%-kal csökkent, ami 333 ezer fő elvesztését jelenti. Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyéken kívül nem találunk olyan térséget, ahol nőtt volna a lakosok száma, a fő kérdés mostanra inkább az lett, hogy hol-milyen ütemben csökken a népesség.
Forrás: nepszamlalas2022.ksh.hu
Bár a településekre lebontott, végleges számokra még várnunk kell, a népszámlálás első eredményeiből már most is megismerhető több nagyváros lakosszáma. Érdeklődők ide kattintva tölthetik le a forrásként használt excel táblát.
A KSH statisztikájában településtípusonként szerepel a vármegyék népessége, ergo, ahol csak egyetlen megyei jogú város található, ott már megismerhető az adott város lakosszáma. Mivel Hevesben történetesen csak Eger megyei jogú város, így meg is érkeztünk a saját adatainkhoz. Mit lehessen mondani… Nem állunk túl jól.
2011. október 1. és 2022. szeptember 30. között összesen mintegy 8 000 főt veszített Eger: 57 ezerről 49 ezer főre zsugorodott a városunk.
3 ezer főt természetes fogyás során veszítettünk el, további 5 ezer fő pedig úgy érezte, hogy más településen szeretné folytatni az életét. A helyzeten árnyal majd, ha megkapjuk a környékünk adatait is, hiszen nem mindegy, hogy valaki Andornaktályáig vagy Németországig költözött el Egerből, azt mindenesetre már most is látjuk, hogy a leggyorsabban fogyó nagyvárosok egyike voltunk az elmúlt időszakban.
Az alábbi táblázatba kigyűjtöttük, hogy melyik megyeszékhelyünknek, mekkora arányban csökkent a lakossága 2011 óta. Emlékeztetőként: csak azokat látjuk, akik egyedüli megyei jogú városok a vármegyéjükben. Úgy néztük, hogy a létszámot ezresekre kerekítették a KSH-nál, míg a százalékot a pontos adatokból számolták ki, így a kettő között kisebb eltérés lehet.
| Népességváltozás (fő) | Népességváltozás (%) | |
| Békéscsaba | -7 000 | -11,4% |
| Budapest | -47 000 | -2,7% |
| Debrecen | -12 000 | -5,7% |
| Eger | -8 000 | -13,4% |
| – | – | |
| Kaposvár | -7 000 | -10,9% |
| – | – | |
| Miskolc | -23 000 | -14% |
| Nyíregyháza | -4 000 | -3,8% |
| – | – | |
| Salgótarján | -6 000 | -16,2% |
| – | – | |
| – | – | |
| Szekszárd | -5 000 | -13,3% |
| Szolnok | -7 000 | -9,6% |
| Szombathely | -1 000 | -0,6% |
| – | – | |
| Veszprém | -5 000 | -9,2% |
| – | – |
Hogy tovább fokozzuk az elkeseredettséget, még meg kell jegyezni, hogy korcsoportok szerinti megoszlásban is nálunk az egyik legrosszabb a helyzet. 2022. szeptember 30-án Eger lakosságának 11,9%-a tartozott a 0-14 évesek körébe, 63%-a a 15-64 évesek körébe és 25,1%-a a 65 évesek és ennél idősebbek körébe, mely utóbbi adat az egyik legmagasabb a megyeszékhelyek között.
Aligha vitás, hogy a helyzet rossz és nálunk az egyik legrosszabb.
A tendencia sajnos még biztosan velünk marad egy ideig. A jelenlegi városvezetés ennél jóval kisebb problémákat sem tudott kezelni az elmúlt években, egy ilyen súlyú gond megoldását így végképp nem várhatjuk. A közgyűlés tagjai a kompetenciájuk hiányát egymással folytatott hangos, de súlytalan viaskodással leplezik, így olyan, mintha csinálnának valamit, pedig a valóságban az égvilágon semmit. Polgármestertől az utolsó képviselőig bezárólag ez a közgyűlés így és ebben a formában nem képes megfelelően vezetni Egert, ha valamikor, akkor most biztosan nem kapunk megoldást a népességfogyásra.
A népeségfogyás lassítása, megállítása, esetleges visszafordítása egy rendkívül bonyolult feladat, ami komoly szakértelmet igényel. Nem minden egri elvándorlót kell megállítanunk és ugyanígy a másik irányban, az sem mindegy, hogy kiket, milyen áron szeretnénk új lakóként Egerbe csábítani. Munkahelyektől az oktatáson, egészségügyön át a kulturális életig kismillió tényezőn kell finomítani, hogy javuljon a helyzet, és csodát még akkor sem várhatunk, hiszen az egész ország is ugyanazzal a gonddal küzd, mint mi.
Van viszont egy kézenfekvő megoldás, ami gyorsan és érdemben fékezhetné a lakosszám csökkenését.
Mielőbb a budapesti agglomeráció részévé kell válnia Egernek!
A 8 ezer elveszített egri lakos meghatározó része, 5 ezer fő elvándorolt, ami nagyon-nagy szám. Ahogy már írtuk, ebben az 5 ezer főben benne vannak, akik Egerrel szomszédos településre költöztek át, velük nincs gond. Azokkal is nehéz mit kezdeni, akik az országhatárt is átlépték, az ő gondjukat aligha tudtuk volna megoldani Egerben. Minden bizonnyal van viszont a kettő között egy népes csoport, akikkel tudnánk és kellene is mit kezdenünk: ők a Budapestre és a főváros környékére költözők. Bár Budapest lakossága szintén elég sokat csökkent az utóbbi időben, az agglomeráció érdemben nőtt, érdemes lenne ezt iránymutatásnak vennünk.
Városunk elég jó adottságokkal bír a vízfejű országunkon belül. Közel van Budapest, így viszonylag könnyű és viszonylag gyors a két város között ingázni, ahhoz viszont kellően távol és kellően nagyok vagyunk, hogy a szűk agglomerációra veszélyt jelentő funkcionális kiüresedéstől kelljen tartanunk – legalábbis rövid távon. Sokan ma is fél lábbal élnek / élünk Egerben, ez az otthonunk, de dolgozni, szórakozni, vásárolni is eljárunk olykor Budapestre. Ez így egészséges, nem kell beérni mindenben egy középnagy város kínálatával, ha karnyújtásnyira van tőlünk egy főváros. És mázlink van, mert Budapest kínálatával sem kell beérni, hiszen onnan meg Nyugat-Európa van karnyújtásnyira.
A keleti országrészhez képest nagyon jó adottságaink vannak, hajszálon múlik, hogy ennek ellenére mégsem kezeljük Egert az agglomeráció részeként.
A legtöbb egri lakosnál a fővárosba ingázás most eseti, havi pár alkalomra korlátozódik, bár az M25 átadása óta már könnyen találunk olyanokat is, akik napi szinten élnek ezzel a lehetőséggel. Autóval könnyű: bazilikától-bazilikáig kb. 1 óra 15 perc az út Egerből Budapestre, viszonyításképp, Csepel széléről szinte percre pontosan ennyi időbe telik eljutni ugyanerre a célállomásra, igaz, onnan közösségi közlekedéssel. Sokan vagyunk, akiknek jó alternatíva Egerből ingázni, mert ha már így is – úgy is utazni kell, akkor az otthon töltött idő során Egertől azért sokkal többet kapunk, mint néhány külső kerülettől, vagy szűken vett agglomerációs településtől kapnánk.
Autóval tehát már jók vagyunk, de ha a közösségi közlekedésünkön is tudnánk gyúrni kicsit, akkor a lakosság még szélesebb köre, még gyakrabban használhatná Egerben élve a főváros lehetőségeit. Gyakoribb járatkövetésekkel, rövidebb menetidővel, esti indulásokkal és a menetjegyek árának további csökkentésével még sokkal közelebb kerülhetnénk Budapesthez, amitől egyszerűen okafogyottá válna sokak számára a költözés. Valószínűleg nincs más olyan megoldás, amivel ennyire gyorsan, ennyire hatásosan lehetne lassítani Eger népességcsökkenését, legalább egy csoport körében.
Alighanem, a következő városvezetés egyik legnagyobb feladata kezd körvonalazódni az agglomerációhoz csatlakozással…
