A sors keze, hogy a tegnapi látványterveket bemutató cikkünkkel egy időben érkezett a blog postaládájába egy levél, mely a Bárány felújításának másik arcára helyezi a hangsúlyt. Bár az írásból nem derül ki, hogy mi volt a küldő célja vele, cikkbeküldésnek vettük, és alant közzétesszük, a mellékelt videóval együtt.
[blockquote][youtube width=”600″ height=”350″]LSrLjNHDi9c[/youtube]
Már harmadszor nézem újra az interneten ezt a videó felvételt, az Egri Bárány uszodáról, és újra és újra elolvasom, „…a Bárány uszoda pedig olyan védjegye Egernek, mint Budapestnek a Lánchíd, vagy a Palatínus. Szeretnénk ezt az uszodát a legendás, ma már sehol sem látható faszerkezetű tribünjével együtt megőrizni a város és a következő nemzedékek számára, mint a város vízi sportjának legrégebbi létesítményét! A Bárány uszodát szereti mindenki, aki akár egyszer is úszott, vízilabdázott, vagy nézőként járt benne…” Nekem tetszik ez a videó, de rossz híreim vannak, kedves ismeretlen.
2011 májusban akik arra jártak, láthatták, ahogy a Bárányt eltakarították a föld színéről. Védekezett, de a túlerő eldózerolta, még élt, aztán meghalt. Nem segített senki, eltemették, senki nem mondott gyászbeszédet. A döbbent nézők közül néhányan fotózták, mások begyűjtötték törött darabjait, ki egy követ, ki egy korlát darabot sebtében megszerzett emléknek. Ez van.
– A Bárány uszoda sorsa a mindenkori városvezetés szégyene. Miközben folyton hangoztatták, hogy „az egri kultúra része, és hogy milyen páratlan hangulata van, és hogy…” aközben évtizedről- évtizedre, évről- évre hagyták pusztulni, értékeitől módszeresen megfosztották.
– Jól illeszkedik ebbe a tendenciába a jelenlegi intézkedések sora, amit álságos módon a „Bárány uszoda felújításának” neveztek el. E „felújítás” keretében először ugyanis gyorsan eldózerolták a maradék „hangulatot”. Ezt követően országos tervpályázatot hírdettek, „ A Bárány uszoda felújítása” címen.
A tervpályázati kiírás szerint „ A tervmegoldások maximálisan tiszteletben kell hogy tartsák az uszoda történetiségét, hagyományos megjelenésének alapjegyeit, fel kell, hogy idézzék azt a miliőt, amely…visszaidézi a múlt századi egyedülálló hangulatot”… „az egri polgárok számára érzelmileg fontos hangulatot”,.. „a kultikus jelleget”… stb.
Ezzel szemben „Budapesti szakemberek” zsűribe vonásával meghozták a kiírással teljesen ellentétes végső döntést ( döfést) a „Bárány hangulatnak”. A hat díjazott terv,- hat zöldmezős beruházás, amely a kiírás fenti passzusával ellentétes, modern, nemzetközi és garantáltan „hangulatmentes”.
– Most már csak fel kell építeni, és azzal örökre véget ér a mítosz, amit a Bárány uszoda jelentett az egrieknek. Lehet, hogy ez a cél? „A múltat végképp eltörölni?”
Miért van ez így, hogy van egy város, amely folyton és joggal büszke hősi múltjára, de közben a múlt hősi emlékeit semmibe veszi.
– Semmi sem számít már, talán csak az, hogy gyorsan egy nagy rakás EU támogatást el kell nyerni, bármi áron. Bármi áron. És ez a vágy minden mást elhomályosít, józan észt, helyi értéket, helyi érdeket, tradíciót, stb.
Ülök az őszi kertben, már harmadszor nézem újra ezt a videót a Bárány uszodáról, és újra és újra olvasom… „ a Bárány uszoda pedig olyan védjegye Egernek, mint Budapestnek a Lánchíd…”
[/blockquote]