Egyik kedvenc olvasónktól, Gabriellától származik a cikkünk nagyszerű ötlete, mégpedig hogy kezdeni kéne valamit a Hadnagy úti, már oly’ régóta megszokottan csúnya betonfallal.

Talán így leírásból is tudjuk, hogy miről van szó pontosan, a városi stadion, 100 méter hosszúságú beton kerítéséről beszélünk. A lassan, de biztosan szépülő Hadnagy út mentén a sorban új ruhát öltő tízemeletesek után nemrégiben a Vízmű épülete is megszépült, így még szembetűnőbb lett a stadion ormótlan fala. A megoldás pedig – ahogy arra Gabriella rámutatott – közelebb van, mint gondolnánk. Városunkban, a környéken, na meg az itt élők ismerősei között meglepően nagy graffitis tehetségek élnek, ezt bizonyítja a felsővárosi Egrix extrémsport centrum belső udvarának fala, na meg a Bástya utcai aluljáró. Ez utóbbi megyeszékhelyünk egyetlen köztéri „legálfala”, vagyis olyan területe, ahol legálisan lehet graffitiket készíteni. És készülnek is sorban a művek, melyek a várost elrondító tag-ekkel ellentétben már országos ismeretséget vívtak ki maguknak.

Az alapötlet nagyon egyszerű, mégpedig hogy fel lehetne kérni pár tehetséges fiatalt, hogy tematikus ábrákkal díszítsék ki a stadion betonfalát. Mivel egy-egy ilyen kép elkészítése nem kis összegbe kerül, akár kis támogatást is lehetne adni a művekhez, vagy legrosszabb esetben is ott van a már továbbvitt saját ötletünk, hogy újabb legálfalként meg lehetne nyitni azt a szakaszt is. Ez utóbbi ugyan, a szintén legálisnak számító tag-ek miatt kevésbé lenne esztétikus, a jelenlegi szürkeség helyett viszont mindenképp színesebb, talán élőbb megyeszékhelyhez illene, és a városnak egyetlen forintjába sem kerülne. Attól pedig, hogy igénytelen munkák kerülnének a falra, nem kell tartani. Kételkedőknek tényleg érdemes tenni egy sétát az említett két helyszínen, hogy meglássák a graffiti valódi művészi értékét. Mert van neki, és egy iskolavárosnak illene is teret engedni hozzá, olyan ideális helyszeneken meg pláne, mint a Hadnagy utca.