M25 – Egrinapok

2017. június 28-án letették az M25-ös autóút alapkövét.

A fejlesztéssel létrejött Eger 2×2 sávos gyorsforgalmi összekötése az M3-as autópályával, a menetidő így mintegy 15 perccel rövidült a megyeszékhely és Budapest között. Az M25 megépítése Eger egyik legjelentősebb közlekedési beruházása volt, amelynek megvalósulását hosszú évtizedek tervezése és előkészítő munkája előzte meg.

A beruházás történetét egy kiváló könyv is feldolgozza, Az M25-ös története – Egy új autóút születése Eger és az M3-as között címmel. A kötet azonban nehezen hozzáférhető, ezért ezen az oldalon szeretnénk néhány érdekes információt és történetet szélesebb közönség számára is elérhetővé tenni. Összeállításunk természetesen nem helyettesíti a könyvet. Aki teheti, szerezze be, hiszen az Eger története iránt érdeklődők helytörténeti gyűjteményének kihagyhatatlan darabja!

19

Az autóút teljes hossza

A közel 19 kilométer hosszú, kétszer kétsávos M25 közvetlen gyorsforgalmi összeköttetést teremt Eger és az M3-as autópálya között.

50

milliárd Ft

A beruházás összköltsége

Az M25-ös autóút megépítése mintegy 50 milliárd forintba került. A fejlesztés európai uniós és hazai források felhasználásával valósult meg.

4

Különszintű csomópont

Az autóút négy különszintű csomóponttal épült meg, lehetővé téve a fontosabb keresztező utakkal való biztonságos, jelzőlámpák nélküli kapcsolatot.

2020

2020. július 20. a teljes autóút átadása

Ezen a napon nyitották meg a forgalom előtt az M25 teljes hosszát. Az Egerhez közeli északi szakaszt már 2018-ban birtokba vehették az autósok.

Forgalmi adatok

Az M25-ösön összesen 4 forgalomszámláló állomás található 2801-2804 közötti azonosítókkal. A műszereket a csomópontok közé telepítették, hogy az autóút minden szakaszán mérhető legyen a forgalom.

Összes forgalom az M25 autóúton

	2804. állomás	2803. állomás	2802. állomás	2801. állomás
2021	4 997	8 173	7 585	12 689
2022	5 950	8 450	8 406	13 495
2023	6 170	8 842	8 634	13 432
2024	6 560	9 058	8 959	12 443
2025	6 190	9 160	9 121	13 401

Az adatok az éves átlagos napi járműforgalmat mutatják, mindkét közlekedési irányt összegezve. A számok a tényleges járműforgalmat (j/nap), nem pedig a közlekedéstervezésben alkalmazott, személygépkocsi-egységre átszámított forgalmat (Ej/nap) jelölik.

Kapacitáskihasználtság (2024-es adatok)

2804. állomás

2803. állomás

2802. állomás

2801. állomás

A kapacitáskihasználtság azt mutatja meg, hogy az adott útszakasz forgalma mekkora részét éri el az út elméleti áteresztőképességének. Kiszámításához a mértékadó óraforgalmat elosztjuk az útszakasz óránkénti kapacitásával, majd az eredményt százalékban fejezzük ki. A számítás mindkét esetben egységjárműben történik, így a különböző járműtípusok eltérő forgalmi hatását is figyelembe veszi. Az érték nem pillanatnyi forgalmi helyzetet, hanem az adott évre jellemző terheltséget mutatja, és segít megérteni, mekkora kapacitástartalékkal rendelkezik az autóút.

Évtizedek várakozása

Az M3-as autópálya megépülése új lehetőségeket teremtett a térségben, Eger azonban közvetlen gyorsforgalmi kapcsolat nélkül maradt. Az autópályához vezető korszerű út gondolata már az 1980–90-es években felmerült, ám a megvalósításra még évtizedeket kellett várni.

Megszületik az elképzelés

Felmerül Eger közvetlen bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba.

1980–1990

A tervekben már szerepel

Az 1991-es közúthálózat-fejlesztési program még főúttal, az 1998-as koncepció már autóúttal számol.

1991–1998

Elkezdődik a konkrét tervezés

Elkészülnek az első tanulmányok és engedélyezési tervek az Eger és az M3-as autópálya közötti összeköttetésre.

1999–2003

Az első kézzelfogható eredmény

Megkezdődik a 251-es főút elkerülő szakaszának tervezése, majd 2012-ben elkészül az első 2,6 kilométeres szakasz.

2007–2012

Felgyorsulnak az események

Kormányzati döntés születik a gyorsforgalmi kapcsolat megvalósításáról. Elkészülnek a szükséges tervek, megkezdődnek az előkészítő munkák, majd elindul az építkezés.

2015–2017

Elkészül az út

2018-ban átadják az M25 északi szakaszát, 2020-ban pedig elkészül a déli szakasz is. Eger végre közvetlen gyorsforgalmi összeköttetést kap az M3-as autópályával.

2018–2020

A nyomvonal tervezése

Ma már természetes, hogy az M25-ös Maklár és Nagytálya térségén keresztül, Andornaktályát nyugatról elkerülve köti össze Egert az M3-as autópályával. A végleges útvonal azonban nem volt magától értetődő.

A tervezés egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy az új út hol érje el az autópályát. Kezdetben két fő megoldást vizsgáltak: az egyik a Rekettyés pihenőhely közelében, a másik a 33-as főút meglévő autópálya-csomópontjánál biztosította volna a csatlakozást.

A későbbi tervezés során Maklártól délre már négy különböző nyomvonalat hasonlítottak össze, majd az M3-as autópályához történő csatlakozásra további két változatot is megvizsgáltak.

Az útvonal kiválasztásánál figyelembe kellett venni a környék természetvédelmi területeit, köztük a Hevesi-sík Natura 2000 területét, valamint a későbbi közlekedési fejlesztések lehetőségét is.

Maklártól északra kicsit egyszerűbb volt a helyzet, itt nagyrészt a korábban megtervezett 251-es főút nyomvonalához igazodtak. Eger közelében további fontos adottságot jelentett a Demjén–Kelet olajmező, ahol a tervezés idején 239 működő olajkút volt.

Végleges terv

A számos tervváltozat és egyeztetés eredményeként végül egy kétszer két sávos, mintegy 19 kilométer hosszú autóút valósult meg, amely az M3-as autópályától Maklár, Nagytálya és Andornaktálya térségén keresztül vezet Eger déli határáig.

A végleges tervekben 12 műtárgy, 4 különszintű és 4 körforgalmú csomópont, 785 méternyi zajvédő fal, valamint egy 1,2 kilométer hosszú kapaszkodósáv is szerepelt. A beruházás részeként megépült a 2502-es jelű út Andornaktályát elkerülő új nyomvonala, megújult a 252-es főút érintett szakasza, és kialakították a maklári iparterület közúti kapcsolatát is. A kapcsolódó útépítések során vasútvonalat és az Eger-patakot keresztező műtárgyak is létesültek.

A terepviszonyok leküzdéséhez hatalmas földmunkákra volt szükség. A tervezés során 2,6 millió köbméter töltésépítéssel és 100 ezer köbméter beépítendő aszfalttal számoltak. Az építkezésről készült könyv későbbi adatai szerint az M25 három fő kivitelezési szakaszán összesen mintegy 2,57 millió köbméter anyagot mozgattak meg a töltésjellegű földmunkák során, és 183 600 tonna aszfaltkeveréket terítettek le.

A beruházás nagyságrendjét a kisebb műszaki részletek is jól érzékeltetik. Csak az északi szakaszon 8,5 kilométer védőkerítés, 16 kilométer korlátrendszer, 68,5 kilométer szalagdrén és 641 méternyi áteresz készült. Az M3-as autópályához csatlakozó déli szakaszon további több mint 31 kilométer korlátrendszert építettek, és 1815 fát ültettek. A korszerű útburkolati megoldások között 4 kilométernyi SAM-réteg, valamint gumival módosított bitument tartalmazó aszfalt alkalmazása is szerepelt.

I. Déli szakasz
tervrajza

II. Déli szakasz
tervrajza

Északi szakasz
tervrajza

2502. szakasz
tervrajza

Régészeti feltárások

Az építkezést megelőző feltárások során az autóút teljes nyomvonalán és a kapcsolódó utak mentén összesen 112 371 négyzetméteren, hat régészeti lelőhelyen végeztek kutatásokat. A munkálatok során több ezer év történelmének emlékei kerültek felszínre, a késő rézkortól egészen az oszmán időkig.

Az egyik legérdekesebb helyszín az Eger-Palackozó lelőhely volt, ahol a régészek többek között egy oszmán kori aranyérmét, egy földbe mélyített padlójú, késő népvándorlás kori házat, valamint egy csontfésűt és egy orsógombot találtak.

Az Andornaktálya-Kis-Rét-dűlő lelőhelyen egy Árpád-kori ház és tűzhely maradványai mellett római császárkori leletek is előkerültek. A feltárás során egy nagyméretű malomkövet, három csontfésűt, egy vasfibulát (ruhakapcsot), vaskalapácsot, bronzcsipeszt és érmét is találtak. Szintén Andornaktálya térségében, a II. kompresszor-telep nevű lelőhelyen a szkíta korból és a római császárkorból származó településrészeket azonosítottak. Különösen érdekesnek bizonyult egy császárkori gabonatároló verem, amelyből vasfibula, érme és díszkerámia töredékei kerültek elő.

A déli szakaszon, a Kál Mayer-tanya lelőhelyen egy karcolt arcábrázolással díszített edényt és egy nagyméretű, csiszolt kőbaltát fedeztek fel a szakemberek.

A Füzesabony Kőhídi-dűlő lelőhelyen pedig több különböző történelmi korszak emlékeit tárták fel. A késő rézkori, kora bronzkori és római császárkori településmaradványok mellett egy belső díszítésű, kora bronzkori tál, római kori díszkerámia, valamint tizenegy kör alakú, sátorszerű építmény is előkerült.

A beruházás eredménye

Felhasznált források

Adatok

Az M25-ös története – Egy új autóút születése Eger és az M3-as között c. könyv
I. Magyar Közlekedési Konferencia – Egy NIF projekt a gyakorlatban: M25 gyorsforgalmi út Deák Csilla projektvezető előadása

Forgalmi adatok

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Fotók

Közlekedési és Beruházási Minisztérium (Északi ütem)
Közlekedési és Beruházási Minisztérium (Déli 1. ütem)
Közlekedési és Beruházási Minisztérium (Déli 2. ütem)
Együtt fejlődünk