A volt Dobó István Laktanya sorsa hosszú ideje az egyik legfájóbb rendezetlen ügy Egerben. A 2007-es bezárás óta eltelt közel húsz évben a terület csak pusztult, most azonban az ingatlan egy csere révén visszakerült a város tulajdonába. Valódi lehetőség nyílt a változásra!
A Károlyváros és Hajdúhegy határán fekvő, közel négyhektáros, jó adottságokkal rendelkező tömb sorsa túlmutat egy egyszerű ingatlanfejlesztési kérdésen. Sokkal inkább arról szól, hogy Eger képes-e egy hatalmas, egybefüggő rozsdaövezetből élhető, modern és közösségi városi teret formálni. A fő kérdés tehát nem csupán az, hogy mi épüljön ide, hanem az, hogy mire van a leginkább szüksége a környéken élőknek és tágabban értelmezve az egész városnak.
Erre a dilemmára keresett választ egyik olvasónk, Punyi Imre, aki szakmabeli építészként komplett, társadalmi és építészeti víziót küldött el nekünk. A majdnem száz évvel ezelőtti amerikai válságkezelő program (New Deal) nevével játszva, a „Legyen új DIL!” koncepció nem kevesebbet vázol fel, mint a laktanya zöld, többgenerációs, közösségépítő újjászületését.
Imre hangsúlyozza, hogy ez az anyag egyelőre egy vágyálom, egy gondolatébresztő inspiráció, amely nem egy megmásíthatatlan építészeti program. A cél a társadalmi párbeszéd beindítása egy halódó ingatlan ürügyén. Egy ilyen volumenű átalakítás megköveteli az állami, az önkormányzati és a civil szféra szoros együttműködését. A vízió arra mutat rá: közös akarattal és közösségi tervezéssel elérhető, hogy ez a hatalmas potenciállal bíró terület valóban az egriek örömére és hasznára váljon. Az alábbiakban ezt a gondolatébresztő tervezetet mutatjuk be. Imrének pedig ezúton is köszönjük a bizalmát, hogy egy ilyen összetett anyaggal tisztelte meg a blogot!
Az egri Dobó István Laktanya megújításának lehetősége -hasonlóan a majd száz évvel ezelőtti gazdasági világválságra adott amerikai válaszhoz (New Deal)- ingatlanfejlesztésen túlmenően egy komplex társadalmi reform mintaprojektjének lehetőségét is magában hordozza, melyben az állami központi kormányzat, a helyi települési önkormányzat és a civil társadalom közösen kimunkálhatja a jövő kihívásaira adott fenntartható település- és közösségfejlesztési koncepcióját.
Az együttgondolkodás eredményeként közmegegyezésen alapuló fejlődési irány szabható, mely hosszútávú megvalósítása a mindenkori vezetés jól felfogott érdeke és feladata lesz, mert az egy új társadalmi szerződésen alapul.
Az egri laktanya a k.u.k. történelmi korszak hadügyi terméke, mely a két világháborún át is a hadsereget szolgálta egészen a 2007-ben történt bezárásáig.
Naivitás lenne azt hinni, hogy az emberi fajban megbúvó erőszakos érdekérvényesítést mindenkor kezelhetjük a józan ész és humánum diktálta békés rendezéssel, így a honvédelemre mindenkor kell teret hagyni. Azonban a jelenkori háborúk megmutatják, hogy korunk demográfiai problémáival küzdő (értsd: elöregedő) társadalmai nem engedhetik meg maguknak az életerős fiatalok tömeges feláldozását, a pusztítást -mesterséges intelligencia által- távvezérelt szerkezetek (drónok, robotok) végzik.
Éppen ezért a DIL laktanyaként történő újrahasznosításának ötlete nyugodt szívvel elengedhető.
A jelenlegi állapot
A Hatvanasezred-Bem tábornok-Csokonai-Laktanya utcák által közrezárt közel négy hektáros tömb Károlyváros és Hajdúhegy városrészek határán a 25. számú főútvonal tőszomszédságában jó elhelyezkedésű ingatlan. Köztulajdon, mely évek óta kihasználatlanul kallódik.
2015-2018-ban az Egri Törvényszék épületének átfogó felújításakor ideiglenesen idetelepült a bíróság, ezért felújították a 2-3. számú épületet. A Bem tábornok és Csokonai utcák melletti telekhatárra épített jellemzően tároló és kiszolgáló épületek -alul-hasznosítottság miatt is- pusztulásnak indultak az évtizedek alatt, építészeti értéket nem képviselnek, bontásuk nem járna nagy veszteséggel.
Az elhagyottság okán a flóra és fauna viszonylagos zavartalanságban hódíthatott a kerítésen belül, az épületállományt se kímélve. A hatalmas gesztenye-fasor és az egykori alakulótér egybefüggő sík felülete remek parképítési potenciált hordoz magában.
Épített környezet és infrastruktúra
Ahhoz, hogy megtalálhassuk az ingatlanhasznosítás optimumát, elemezni szükséges a tágan vett környezeti adottságokat is.
Károlyváros jellemzően társasházi kis- és nagyvárosias lakóövezet, ami nem rendelkezik nagyobb közparkkal, rendezvényhelyszínnel. A nem túl messzi belvárosban és Agria Plázában a közszolgáltatások elérhetőek, nagyobb számú parkolókapacitással (520 férőhely).
A Hajdúhegy városrész jellemzően családi házas kertvárosi övezet, ahol a közszolgáltatások alig érhetőek tetten.
A DIL-lel délről szomszédos utcatömbben található a speciális igényű tanulók általános iskolája (Egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája), a DIL-lel északról szomszédos utcatömbben található egy óvoda (Egri Kertvárosi Óvoda Epreskert utcai Tagóvodája).
A Petőfi Sándor utcában működik egy idősek bentlakásos intézménye (Egri Idősek Otthona).
Napi fogyasztási cikkek árusítása a közeli Baktai úti ABC-ben történik, mely mellett zöldség-gyümölcs árusító pavilon is működik.
A közösségi közlekedés a 7, 7A. számú buszjáratra korlátozódik, közeli megállóhely a Baktai úti ABC előtt, illetve a Mindszenty utcában van.
Kerékpárút nincs, a városrész dombos jellege miatt az emberi erővel hajtott járművek használata korlátos, azonban az elektromos kétkerekűek elterjedésével nőhet ezek száma a közutakon.
Hajdúhegy lakói leginkább autóval közlekednek nap mint nap, de a városrész úthálózatát (Mindszenty-Csokonai utcák) komoly átmenőforgalom is terheli. Csúcsidőszakban főleg a 25-ös főút előtt torlódik föl a belvárosba irányuló forgalom.
A DIL-től délre, a Bem tábornok utca túloldalán az egykori Lenkey János Honvéd Gimnázium (katonai kollégium=katko) területén több közintézmény osztozik a fentebb említett Móra Ferenc Tagiskola mellett a megye egyetlen ilyen jellegű középiskolájában képeznek a jövőben is fontos szakembereket: általános ápoló, egészségügyi asszisztens, kisgyermekgondozó-, nevelő, közszolgálati technikus, közigazgatási ügyintéző, oktatási szakasszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő, rendészeti őr és szociális ápoló- és gondozó.
Ezen az ingatlanon több sportpálya is rendelkezésre áll, mely közösségi használatának a kerítés mögé zártsága szab határt.
A DIL előtt, a Hatvanasezred utcai közterületi parkolóban 59 db parkolóhely található, melyek kihasználtsága magas. Az utóbbi időben a Laktanya utcában alakult ki az útburkolaton és zöldfelületen parkolás, mely a kétirányú autóforgalmat is nehezíti.
Társadalmi környezet:
Egerben a lakosságszám csökkenéssel együtt az elöregedés is felgyorsult az elmúlt években.
Mindezek ellenére az üzleti alapú lakásépítés megnőtt, volt kereslet az új építésű ingatlanokra. A lakásárak az elmúlt másfél évtizedben megháromszorozódtak, ami a piaci alapú bérleti díjakat is felhajtotta, nehéz helyzetbe hozva az önálló életet kezdeni szándékozó fiatal generációkat, akiknek a megfizethető árú bérlemények és/vagy saját lakás vásárlásának megfinanszírozása hatalmas kihívás. Ez a kedvezőtlen tendencia a felelős gyerekvállalásra is negatívan hat.
Ezzel egy időben a szociális alapú bérlakások száma nem nőtt, sőt az önkormányzatok szűkülő anyagi forrásai miatt a meglévő lakásállomány fenntartásai is nehézségekbe ütközött, felgyorsítva a lelakott ingatlanok eladási kényszerét.
A DIL pár évvel ezelőtt befogadta a Heves vármegyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat tagintézményeit.
Ez utóbbi fejlemény előrevetíti azt a hasznosítási javaslatot, amit alább adok közre.
Ingatlan hasznosítási javaslat
Miként is lehetne társadalmilag hasznossá tenni ezt a közel 4 hektáros ingatlant, melyen potenciálisan 14.000 m2 szintterületű épületállomány helyezkedik el?
Az elmúlt évek súlyosbodó lakhatási válsága rámutatott, hogy égetően nagy szükség lenne a fiatal generációk önálló életkezdését, családalapítását segítő bérlakásokra, amiket a DIL egykori szállásépületeiben könnyen kialakíthatnánk. Az egykori hálótermek egyenként alkalmasak 60-70 m2 alapterületű lakások befogadására, melyek többgyermekes családoknak biztosíthatnak korszerű életteret. Az 1-5. számú háromszintes épületekben cca. 64 db lakás alakítható ki, 250-300 fő lakhatását biztosítva.
Az épületek adottságaiból ez a hasznosítás könnyen levezethető, azonban felvetődik a kérdés, hogy milyen lehetőséget rejthet magában a bérlakások ilyen nagy számú egy ingatlanon belüli koncentrációja?
Ahogy bemutattuk, a DIL gyermekes családokra optimalizált lakhatást nyújthat, ami a demográfiai célokkal egybevág.
A közeli óvoda és iskola a gyermekek oktatását is elérhető közelségben biztosíthatja, különös tekintettel a speciális, kiscsoportos oktatási gyakorlatokra, mely a nagy odafigyelést igénylő gyermekek integrációját segítheti.
A lakásállomány lehetőséget teremthet önellátó, aktív nyugdíjasok elhelyezésére is, akik a hagyományos többgenerációs nagycsaládi életközösség mintájára segíthetnek a gyermekes családok életvitelében (pl. gyermekfelügyelet, otthoni tanulás) cserébe kaphatnak az ő életüket könnyítő segítséget (pl. bevásárlás, betegápolás), megvalósítva az egymással együttműködő lakóközösséget.
A DIL további épületállománya olyan közösségi tereket biztosíthat, amelyekben a közösségépítés, közösségfejlesztés szervezet keretek között folyhat, teret biztosítva az iskolán kívüli oktatásra, felnőttképzésre, nemzeti és egyházi ünnepek (a DIL-ben kápolna is van), kulturális és szabadidős rendezvények megtartására. A családok nem elszigetelten, hanem aktív közösségbe szerveződve élhetnek együtt, egymást átsegítve a hétköznapok nehézségein, szakemberek aktív részvételével.
A szomszédos középiskola a szociális szférának képez szakembereket, akik a DIL-ben futó közösségfejlesztés során kamatoztathatják tudásukat, szakmai támogatást nyújtva a közösségépítéshez.
Az építészeti, intézményi, és infrastrukturális adottságokon túl megkerülhetetlen, hogy beszéljünk egy évtizedek óta fokozatosan mélyülő társadalmi problémáról. A fejlett országokban az életszínvonal emelkedése a gyerekvállalási hajlandósággal ellentétes tendenciát mutat; vagy ha úgy tetszik, a szegényebb családokban magasabb a gyerekszám. Ez mindig is így volt, de az utóbbi időben a fiatal generációk társadalmi integrációja nehézségekkel küszködik, melyekre mihamarabb hathatós megoldásokat kell találnia a társadalmunknak, különben az összes társadalmi alrendszer (nyugdíj-, oktatási-, egészségügyi-, szociális rendszer) össze fog omlani. Az elöregedő társadalmakban a migrációval történő munkaerőpótlás lehetőségei végesek, és magukban hordozzák a hagyományos társadalmi normák felbomlását.
A magyar társadalomnak szembe kell néznie azzal a nehéz, de megkerülhetetlen feladatával, hogy a leszakadt társadalmi rétegeket a jelenkor kihívásaival megküzdeni képes, társadalmilag hasznos, integratív részévé tegye.
A DIL nem csupán egy ingatlanfejlesztési potenciál, hanem egy szellemi megújulási folyamat, mely eredményeként társadalmi csoportok közötti korlátok leomolhatnak, egységes nemzetet kovácsolva.
Én építészként formát és hasznosítási funkciót vizionálhatok a DIL-nek, de egy magasabb szintű közösségfejlesztési program kimunkálása sokkal nagyobb erőt kíván meg; társadalmi összefogást, egyetértést, közös akaratot.
Legyen új DIL!
Hogy ezt a hatalmas, de szükségszerű társadalmi munkát miként lesz képes elvégezni a magyarság, meglátjuk…
Amit addig is meg tudok mutatni, egy vízió, amit a DIL-be belelátok, egy lehetséges fizikai forma, lehetséges funkciókkal, lehetséges igények kielégítésére. Ez egy alternatív valóság, egy fikció, vágyálom, mely a jelenlegi tetszhalott állapotából mindenképpen pozitív irányba mozdítja ki a DIL-t, inspirációt adva az olvasónak.
Az alább látható építészeti megjelenés nem egy koherens tervezési programon alapul, mert -miként fentebb kifejtettem- egy hosszú és rögös társadalmi egyeztetési folyamat eredményeként kell megszülessen egy hosszú távú, fenntartható ingatlan- és közösségfejlesztési koncepció formájában.
Célom ezzel az építészeti vízióval elsősorban az, hogy beindítsam a DIL-lel kapcsolatos gondolkodást, hogy a közösség megérezze a lehetőséget, ami ebben a projektben rejlik, és tudatosuljon bennünk, hogy felelősségünk is van abban, hogy egy hatalmas potenciállal bíró ingatlan valóban a köz érdekében hasznosuljon, mindannyiunk örömére.
Legyen új DIL!
Alábbi látványtervi galéria azt a víziómat hivatott bemutatni, ami egyfajta hasznosítását adja nem csak a szállásépületeknek, de a nagy méretű zöldfelületeknek is, valamint a lepusztult épületek helyére kigondolt funkcióknak.
Az első legfontosabb alapvetésem, hogy a DIL telektömbjének belsejébe a gépjárművek behajtása tiltott, az mint egy közpark hasznosulna, amit éjszakára be is lehet zárni.
A DIL város(rész)központi szerepéhez megfelelően minden irányból lenne bejárata:
A keleti főkapuja maradna kiemelt szerepben, Károlyváros és a belváros felé irányuló forgalmat szolgálva.
Északkeleti sarkán, a 2. és 5. épületek közötti kapun lehet a legrövidebb úton elérni a Baktai úti ABC-t és buszmegállót.
A Laktanya utcai északi kerítésbe újonnan nyitott kapu lehetőséget teremthet az Epreskerti Óvoda irányuló legközvetlenebb kapcsolat biztosítására. A minél rövidebb útvonal érdekében szükség lenne magáningatlanból kisajátított keskeny gyalogút kiszabályozására.
Az északnyugati sarokban a Laktanya és Csokonai utcák kereszteződésében meghagyandó 18. és 19. számú épületek között meglévő kapu újraszabásával esztétikus érkezési pont létesíthető.
A nyugati, hosszú oldalon, a Csokonai utcai szakasz felezőpontjához közel a Vak Bottyán utca meghosszabbítását jelentő összekötő gyalogúttal szemben is létesülne egy kapuzat, mely újabb megközelítési lehetőséget adna a hajdúhegyieknek.
Ez a közterület-kapcsolati pont egyben a tervezett egyetlen nagyobb léptékű új épületet is szolgálná, ugyanis a telektömb délnyugati sarkába -a régi lepusztult gazdasági épületek helyére- egy 111 férőhelyes parkolóházat terveztem, mely a főfunkció mellett nemenkénti nyilvános illemhelyet és egy zárt kutyafuttató is biztosítana, a Bem tábornok tér felőli személybejárattal.
A telek déli, Bem tábornok utcai kapuzata előtt bonyolódna a parkolóház alsó szintjének gépjárműforgalma is, valamint a déli sportterület, valamint az általános iskola irányába a személyforgalom biztosítása.
A telektömb belsejében a környéken nagy hiányt jelentő közpark létesülhet; lehetséges funkciókkal:
- pihenőkert, játszótér
- kutyafuttató (parkolóház tetején szeparáltan)
- hobbisportok (pl. petanque pálya, gördeszka- és görkorcsolya pálya, jóga, stb.)
- rendezvénytér, sör/fagylaltkert: az északnyugati földszintes téglaépületekben létesülő vendéglátóhelyek által az épületek park felőli oldalán üzemeltetett zenés-táncos rendezvénytér kialakíthatóvá válik, ahol a városrész lakóinak is találkozási, szórakozási lehetőség nyílhat.
Ami az épületek közösségi célú hasznosítását illeti, arra vonatkozóan az épületek pontos felmérését követően, azok fizikai korlátait megismerve, a lakossági igények felmérését követően lehetséges javaslatokat adni.
Záró gondolatként szeretném leszögezni, hogy a közreadott hasznosítási javaslatom és építészeti vízióm célja a közös gondolkodás beindítása; kezdeményezésem feldobásával újabb ötletek generálása, mely a döntéshozók ingerküszöbét is eléri, őket tettekre sarkalva. Célom, közösségi tervezés keretében egy széleskörű társadalmi párbeszéd beindítása egy halódó ingatlan ürügyén.
Legyen közös célunk, legyen új DIL!
Punyi Imre
Eger-Bau ’93 Kft.
