Közgyűlési előterjesztése kapcsán kapott nagyobb visszhangot megyeszékhelyünk új logója, és a hozzá kapcsolódó egységes turisztikai megjelenés az utóbbi napokban, melyet március 29-én fogadtak el a városvezetők. Az ún. city branding – vagyis városmárka a jövő elengedhetetlen kelléke úgy az ipar-, mint a turizmus területén. Cikkünkben az Eger-márka bemutatása mellett kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, melyet szavazás, illetve hozzászólás formájában is megoszthatsz velünk.
Írásunkhoz az Egri Kulturális Hírek Blog-hoz nyúltunk, ahol még több képet találhatsz az olvasottakról.
A városmárkák az adott települést hivatottak képviselni, egyrészt a lakosság-, másrészt pedig a nem helyi emberek előtt. Első csoportnál a helyi öntudat erősítése a cél (melyre a blogunk Ruhaboltja is épül), utóbbinál pedig a település „eladásán” van a hangsúly. Egyszerűbb, és nem mellékesen esztétikusabb logóval és szlogennel hivatkozni egy városra, mintsem címerrel és hosszas leírással az ottani lehetőségekről, valamint szolgáltatásokról. Városunk új „márkája” a modernséget és értékeket helyezi előtérbe, egészen paradox-, ám annál sikeresebb módon. Megyeszékhelyünk törekvéseiből kiderül, hogy egy nagy múltú, ám modern kisváros szerepét szeretnénk betölteni úgy az európai-, mint az egész világ turisztikai piacán. Eger új szlogenje, feledve a „Sokcsillagos élményt” immáron a „Te történeted” lett. Jelezvén, hogy mennyire a hozzánk érkezőkért élünk, a „Te” szócska az alszogenekben is megjelenik, így a Te Nyaradnak, a Te Örökségednek, a Te Ízlésednek és a Te Városodnak is érezheted Egert. Mindezek olyan frappáns képekkel lettek illusztrálva, hogy már-már szeretnénk kisajátítani az otthonunkat és átírni „Én”-re a kezdőszavakat. Új logónk egy könnyen megjegyezhető és felvázolható bástya lett, ez önmagában, illetve a városunk nevével együtt is szerepelhet. Utóbbi esetben kerülhet az Eger szó elé, vagy annak közepére is, ekkor felvállalva, hogy a tréfarépát reggelizők egyből lecsapnak majd az „egér” szó asszociációjára. Új márkánk három fő színre épül, melyek közül a fehér a modernséget, az aranyokker a múlt értékeit, a kék pedig városunk vizeit szimbolizálja. Negyedikként kullog még a szőlővel összefonódó lila is a sor végén, ez viszont csak, mint plusz lehetőség, az alap arculatban ugyanis nem szerepel.
Magyarországon a városmárkák – bár szép számban vannak – sajnos többnyire megakadnak az elkészítésnél, van-van, de senki nem használja és senki nem is tud róluk. Nem csak akkor lennénk bajban, ha Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, vagy éppen Budapest logóját kéne felidéznünk magunkban, de valószínűleg még megyeszékhelyünk előző arculatáról sem tudnánk sokat mondani. Jelenlegi márkánkat már nem herdálnánk el a tervek szerint, különböző színekben olyan szervek munkaruháin is megjelenne, mint a Városgondozás, az Eger Termál, vagy éppen a Vár múzeum. Hogy mennyire lesz sikeres a bevezetés és elfogadás, az még a jövő kérdése, az alapok viszont már megvannak. Bizton állíthatjuk, hogy az ország egyik legpofásabb városmárkája a miénk, mely ügyes alkalmazással a célközönség tetszését is egyhamar elnyerheti.
[poll id=”2″]
(előrebocsátom, jobbat nem tudok csinálni, de nem is a feladatom)
Hát értem én a magyarázatot (de mindenki kap maga mellé egy marketingest, aki elmagyarázza neki, hogy mely részleten mit kell érteni?), de ezzel együtt úgy látom, hogy a komplex koncepció elég jellegtelen ahhoz, hogy szinte bármi lehessen a reklámozandó termék, vagy szolgáltatás. Pusztán a dizájnt megtartva lehetne szinte bármely más város arculata, sőt, néhány terméken is el tudnám képzelni…
Igazad van, hogy nem szorosan kapcsolódik Egerhez a megjelenés, de nehéz megtalálni az arany középutat ilyen téren. Volt egy régi logója a városnak, amin ha jól emlékszem szőlőfürttől kezdve csillagokon át, páncél sisakig minden volt, utalván a városunkra, az már a másik véglet. Ha a jelenlegitől több elemből állna a megjelenés, az könnyen a használhatóság rovására menne.
Szerintem profi és korrekt az új Eger brand. Többet nem szabad belegyömöszölni, mert abból szoci tsz-címer lesz. (Tudod, amikor minden ágazatvezető kiharcolta, hogy az övé is benne legyen, aztán így lett felsorolva a tehenészet, a sertéstenyésztő, a cukorrépás, a búzás, a facsemetés, a libatömő, meg még sok minden–egy címerbe passzírozva). A grafikának nem az a feladata, hogy leltárszerűen mindent belapakoljon a dizájnba a kiskutyafülétől a malacfarkáig. A spájzba lehet pakolni sok mindent. És egyáltalán nem jellegtelen, csak merni kell beérni egy letisztult formavilággal. Örüljenek az egriek, hogy ilyen szuper logójuk és városarculatuk van!
Tóth Lajos
grafikus
Szolnok
„Dr. Csarnó Ákos (…) másik témája: civilek festhenék ki a kopott városi falakat, trafóházakat, betonkerítéseket. Hozzáteszi: lenne rá jelentkező, s egy cég is támogatná.”
Ennek érdemes lenne utánamenni.