Szokás az utolsó napon visszatekinteni az óévre, mintegy végigpörgetni ilyenkor az elmúlt eseményeket. Így teszünk most mi is, zárásképp az idei cikkeinkből szemezgetünk kicsit. Ahogy a blogunk olvasása, úgy ez az írásunk sem ér fel a város életének teljeskörű bemutatásával, ez egy cikkely pusztán belőle, ami más oldalakról gyakran kimaradt.
Január
Az év első hónapjában még kis naivak voltunk és azt hittük, hogy tavasszal elindul a belvárosi rehabilitáció, ennek megfelelően márciusban épülő parkolóházról, megújuló Minorita templom homlokzatról és új gyalogoshíd építéséről is írtunk. Bánatunkban, hogy ez nem így lett, kitomboltuk magunkat a Jump UP! fesztiválon, amin nem kisebb előadó, mint a Pendulum lépett fel a Sportcsarnokban. Gyorsan jött boldogságunkat kioltva, kiderült, hogy a még 2011-ben bezáró EGAL Klub programjaira a fővárosban tartanak további igényt, így végleg odaadtuk Egerből azt a csöpp alternatív életet is, ami korábban még jelen volt.
Február
Februárban azon túl, hogy pékséggel bővült a Lidl és még mindig nem volt visszafestve a Fati Partus felirat a Kepes Központra, nem igazán dübörgött az élet, mindössze azt tudtuk meg, hogy hosszabb távra marad nálunk a Kaláka és ismét csak naiv módon azt hittük, hogy márciusban elkezdik építeni a MATULÁT.
Március
A tavasz első hónapjában elmaradt, aztán nem maradt el, aztán hát végül mégis elmaradt az Eger Rally, de sebaj, gondoltuk, legalább tetemes összegből megújul a vár, ami szintén nem indult el egyébként még mindmáig. Érdekes megjegyezni, hogy a jövőbeli fejlesztések közül tudatosan igyekszünk szűrni azokat, amik még nagyon a tervezőasztalon vannak, és inkább csak azokat mutatjuk be, amik fél lábbal már a megvalósulás határán állnak, mindez ellenére mégis ennyi füstbe ment tervvel szolgálhatunk, már a füstbe menést értjük itt arra is, hogy nem az eredeti ütemben zajlik az adott fejlesztés. Örültünk még márciusban, mert végre volt mobilos menetrend a buszainkhoz, ez a szolgáltatás idén már nem frissült az új járatokra, de nem minden csak kudarc volt a hónapban, visszakerültek ugyanis a Bazilika toronyórái, amik mindmáig méltóképp működnek a templomon.
Április
A jó idő közeledtével elkezdett élni a város, miközben új áruház épült a Viadukt mellé, megszépült az érsekkerti szökőkút, és ezer feletti résztvevővel lezajlott a tavaszi Critical Mass is. Ekkor tettük még fel a költői kérdést is, hogy vajon mit ábrázolhat a Dobó tér burkolata, bemutattuk valamint, hogy egyetem nélkül is szeretik Egert az egyetemisták.
Május
Szépen búcsúzott a tavasz, megújult három gyalogátkelő, épületbejárást tartott a megszépült Líceum, Sörkert nyílt a Szépasszony-völgyben, kutyafuttatóval bővült a Felsőváros és névadója is kiköltözött a Deák Ferenc útra. A jövőre nézve megtudtuk, hogy ipari park épül Felnémeten, és, hogy kibővül a strandunk, ez a két fejlesztés egyébként kakukktojás Egerben, mert mindkettő időben zajlik, vagy éppen már le is zajlott. Májusban még örültünk annak is, aminek már kevésbé, akkor kezdték elbontani ugyanis az azóta már félbehagyott romos Egervin telephelyet.
Június
Nyáron Fluor Tomival vívtak az egri Vitézek, bemutatták az Eger gyerekeknek című könyvet, megtartották a Múzeumok éjszakáját és a Kalákát is. A kulturális felhozatal mellett nem épült még a parkolóház, épült viszont a Bartók téri képzőhely, és felrobbantottak egy tornyot is. Ha már benne voltunk a magasságokban, gyorsan össze is szedtük Eger legmagasabb épületeit, amit egyébként a Minorita templom nyert meg.
Július
Júliusban gazosodott a két bekezdéssel korábban felállított Deák szobor, először üresedett–, majd később OTP fiókkal bővült a pláza és némiképp javult a Stadion utca parkolóhelyzete is. Programokkal is jól álltunk, a XVI. Bikavér Ünnep és 2012-es Kirakatverseny szórakoztatta a közönséget, persze nem mindenkit, volt, aki ezek miatt nem is jön már többet Egerbe. A hónap igazi attrakciójának mégis az extrém sportparkunk mesébe illő újjászületése és az 1552 egri ajándékbolt megnyílása volt, ez utóbbiról az sem elképzelhetetlen, hogy januárban majd lesz egy félig szájhúzós cikkünk, de ez még titok. A nyár közepét mindenesetre pár csepp eső zárta Egerben.
Augusztus
A nyarat gyakorlatilag csak pozitív dolgokkal zártuk, az Agria Nyári Játékok kudarcnak megélt, de igazából talán nem annyira vészes előadás-elmaradásait- és az egri turizmus jövőjét boncolgató írásunkat leszámítva olyan örömhírekkel szolgálhattunk, mint a főiskola olimpiai dobogós szereplése, a felsővárosi Waldorf óvoda megnyílása, az Eged-hegyi kereszt visszaállítása – amit hogy-hogy nem, pont sikerült is élőben végignéznünk, egy újabb kilencemeletes megszépülése és a belváros ivókútjainak megduplázódása. Hogy a Tesco önkiszolgáló kasszái mennyire jelentettek örömöt, vagy inkább csak érdekesek voltak, azt mindenki érzi magában, nem úgy, mint a Lakatfal hivatalos szereplését, amit augusztusban úgymond felkaroltunk és igyekeztünk jobban bemutatni az embereknek. Persze megannyi segítséggel, de úgy néz ki, hogy sikerült is ez az akciónk, szívmelengető ütemben gyűlnek a szerelmi zálogok, aminek mérhetetlenül örülünk! Ha már nem leszünk, talán ennyi marad belőlünk, amit tudtunk adni a városnak, és ez jó. :)
Szeptember
Ahogy beköszöntött az ősz, úgy fordultunk magunkba, volt persze, aminek örültünk, így az őszi Critical Mass-nek, az alternatív Eger talpra állásának és a megszépült szervita templomnak, de többnyire csak dúltunk-fúltunk olyan apróságokon, mint a Kepes Központ fati galambuszain (amiről egyébként szokás azt hinni, hogy mi a Központ ellen vagyunk, pedig pont nem, sőt), egy drága kaputologatáson és az városunkban is tapasztalható kártékony közönyön. Na de, hogy miről szólt a szeptember, hát még az unokáink sem fogják elfelejteni, elindult ugyanis a nagy, az egyetlen, az utánozhatatlan belvárosi rehabilitáció! Ez az, aminek van hivatalos városi hírlevele is, tudjuk talán, az aloldalunkon rendszeresen közzétesszük. A városban mi vagyunk az egyetlen oldal, ahol elérhető az összes ilyen anyag, ezt csak azért emeljük ki, mert hiába írtunk a közzétevő főfőfőirodának, nem küldenek nekünk belőle, mint ahogy egyébként a városi sajtóanyagokhoz sem vagyunk elég nagy helyi „orgánum”, így azokat sem kapjuk meg hivatalosan, de ezt csak zárójelben, mintegy érdekességképp az egri blogírás hátteréről… :)
Október
Októberben Rákóczi is követte Deák példáját és kiült a róla elnevezett út mellé, de nem csak ezzel az új lakóval foglalkoztunk, hanem az Érsekkert népével is, a mókusokkal. Meg persze azzal, hogy bővítette kapacitását a ZF, hogy elkészült a strand versenymedencéjének fedése, hogy kibővült egy felsővárosi játszótér és, hogy változott a menetrend, de egy olyan szeptember után, mint amilyen az idei volt, elkerülhetetlenül meghatározó lett a rehabilitáció követése, októberben már el is bontották benne a Stellát, de a Senator ház homlokzata is elkészült nagy gyorsan. Aztán éreztetvén, hogy jó helyen élünk, Gérard Depardieu is bevallotta ország-világ előtt, hogy szereti Egert. Mi meg őt szeretjük ezért nagyon.
November
Az év utolsó előtti hónapjában gyorsan kifejtettük véleményünket a belváros rehabilitációjáról, aztán más önálló gondolatra nem is volt szükségünk, mert csak úgy halmozta az eseményeket Eger, elkészült a Kálvin-ház homlokzata, új épülettel bővült a főiskola, megújult a lajosvárosi Coop, új vízszállítót kaptak a tűzoltóink, végre tényleg elindult a MATULA, bebizonyosodott, hogy virágosításban erősek vagyunk, megszavazták Eger idei arcát, táblagépet nyomtak az általános iskolásaink kezébe és meglibbentették a hányatott sorsú Domus lépcsősor jövőjére vonatkozó terveket is.
December
Épp, hogy elfogyott a januári pezsgőnk, már meg is kellett venni az újat, újra eljött ugyanis a december. Mondhatjuk, hogy szépen búcsúzott tőlünk 2012, nem csak azért, mert idén is meseszép ruhába öltözött karácsonyra a belváros, de abból kifolyólag is, hogy átadták az Agria TISZK új képzőhelyeit, hogy új cipőbolt nyílt a felsővárosi Tesco-ban, hogy Egerben köszönthettük az ország első plázakönyvtárát, hogy új hotellel bővült a városunk, hogy már gyorsabban vonatozunk a fővárosba, hogy fényárba borult a ferences templom és, hogy szedett-vetett formában ugyan, de végül több jégpálya is nyílt a városban, ezek közül az elsőről mi is beszámoltunk. A magunk részéről megkerestük a karácsonyi Eger legszebb belvárosi utcáját, megmutattuk, hogy szerintünk miért nem lenne jó lefesteni a Bástya utcai aluljárót és találtunk egy érdekes szakdolgozatot is a Minaret lebontással való megmenthetőségéről. Részben ráhangolódva a szilveszterre, az évet végül azzal az örömhírrel zártuk, hogy decemberi mivoltjában, megelőzte városunk Budapestet a belföldi vendégek terén!
Egy biztos – sokkal menőbb blog lennénk, ha most ugyanilyen részletességgel beszámolnánk 2013 eseményeiről is előre, de hát vannak dolgok, amikre várni kell, mi mindenesetre igyekszünk jövőre is itt lenni és ha utólag is ugyan, de hírt adni az egri napokról. Most pedig köszönjük az egész éves figyelmet, sőt legalább egy olyan olvasóról tudunk is, akinek a 2006-óta tartó figyelmét köszönjük – ő aztán a kitartóak közül való :) és kívánunk mindenféle álommegvalósítós 2013-at!
