Skip to main content
Szabadidő

Eger legmagasabb épületeiről

By 2013. március 19.

Tavaly nyáron tettünk közzé egy cikket a blogon, amiben az egri magasságokat fejtegettük – ha nem emlékszünk rá, segítünk – ebben az írásban gyűjtöttük össze a város legmagasabb épületeit. A minap érkezett egy hozzászólás az írásra, amiben kedves olvasónk építő jelleggel kiegészítette a cikkünket. Tette ezt olyan terjedelemmel, összeszedettséggel és olvasmányos jelleggel, hogy az egy önálló cikknek is megállná a helyét, nem volt hát kérdés, hogy szeretnénk-e továbbadni az olvasottakat. Így született meg jelen bejegyzésünk, amiben az eredeti cikk után már elolvasható Sári Lajos kiegészítése, akinek ezúton is nagyon köszönjük, hogy leírta a gondolatait! Régebbi olvasóink legörgethetnek, amíg egy vízszintes vonalat látnak, a cikk első része nekik valószínűleg úgyis ismerős lenne :)

 

Az embereket mindig is érdekelték a legek – szeretjük ismerni a határainkat, még akkor is, ha ezek erősen csak helyi viszonylatokban léteznek. Ilyen sajátos helyzetünk van Magyarországon a magasságok terén is például, míg sem épített-, sem pedig természeti környezetünkkel nem tudunk beszállni akár csak Európa versenyébe sem, mégis van egy büszke listánk a hazai legekről, külön kitérve benne a legmagasabb épületeinkre, -hidunkra, -kéményünkre és -adótornyunkra is. Annak kell örülni elvégre, amink van, na de nézzük is meg akkor, hogy Egerben hogyan állunk ilyen téren. Tudjuk, hogy mi és mennyire karcolja a fellegeket, amolyan egri viszonylatban? A bekezdés alatt igyekszünk választ adni az élet eme nagy kérdésére.

Összefirkáltuk Magyar Dávid fényképét, így máris láthatjuk rajta, hogy megyeszékhelyünk legmagasabbjai kivétel nélkül a belvárosban találhatók, az első helyezett Minorita templom pedig azon belül is a főtér közvetlen szomszédságában. A lakótelepeink kimaradtak a versenyből, egy átlagos tízemeletes ház magassága ugyanis 32 méter környékén alakul, húszemeletes toronyház pedig nincs Egerben. Ez utóbbi ténynek a magyarázata ugyanarra vezethető vissza, amiért víztornyunk sincs, mégpedig, hogy a beépített dombjaink kiváltják ezt a szerepet. A hazai magasházakra elsősorban a tetejükön elhelyezhető víztorony miatt volt szükség annak idején, Egerben ez a funkció értelmét vesztette volna. Az egri húszemeletes nemlétéhez kötődik egy mende-monda is, mely szerint tervek voltak ugyan az építésére, a mocsaras talaj miatt viszont nem lett volna költséghatékony a kivitelezés. Ez a szóbeszéd ahhoz a többszáz éves városi legendához nyúl vissza, ami szerint Eger harmadik legmagasabb épülete, a Líceum is cölöpökre épült 1761-ben, és azokon is áll egészen a jelen pillanatig. Hogy ebből mennyi az igaz, nem tudjuk, tény mindenesetre, hogy a területen korábban valóban vízelvezető volt, így ha az egész épületet nem is, -annak néhány részét valóban alátámaszthatták cölöpökkel. A Líceumnak egyébként a tornya nyúlik 53 méterre, a négyzetalakban körbefutó szárnyak “mindössze” 21 méter magasak. A megyeszékhely második legmagasabb épületének számító Bazilika kupolája 40-, tornyai pedig 55 méteresek. Becsapós viszont, mert bár közvetlenül a Líceum mellett áll, kisebb dombnyi szintkülönbség található köztük. A minaret inkább csak érdekes, mint magas, a feltüntetett 40 métert a tornyához kell gondolni, a látogatható terasza 8 méterrel alacsonyabbról, egészen pontosan 32 méterről gyönyörködteti a bátor turistákat.

Viszonyításképp Magyarország öt legmagasabb épületének az Esztergomi Bazilika (100 m), az Országház  (96 m), a Szent István-bazilika (96 m), a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje (88 m és 23 emelet), valamint a pécsi magasház (84 m és 25 emelet) számítanak. Érdekesség, hogy mivel ez utóbbi 1989 óta üresen áll, az ország legmagasabb lakóépülete, 81 méteres magasságával és 24 emeletével, a szolnoki toronyház.

A világ legmagasabb épülete jelenleg a Dubajban álló Burdzs Kalifa, 828 méterre felnyúló 160 emeletével talán érezzük, hogy a felhőkarcoló jó időre feladta a leckét a nyomdokaiba lépni szándékozó építészeknek. Európa legmagasabbjának egy 302 méter magas- és 76 emeletes moszkvai épületet számít.

[separator]

Sári Lajos kiegészítése

Az egri “legek” kérdése már igen régen – valamikor a ’60-as években (és’84-ig egriként) – felkeltette figyelmemet, ezért olvastam örömmel a fenti témakört felvállaló, érdekes írásukat ! …amihez az alábbiakban fűznék néhány – talán közzétételre érdemes – “megjegyzést” !

Nos, kezdeném a “második legmagasabbal”…
– A Bazilika – mint építmény – szerkezetmagassága tekintetében, a kripta padlósíkjától a toronycsúcsig értve 60 m fölötti értéket “regisztrálhatunk”. Az Esztergomi Bazilika kupolamagassága is Altemplomának padlósíkjához viszonyítva 100 m, az épület melletti térszinttől értve (csak) 75(?) m !

A cikkben nem tárgyalt,többi egri templomot illetően…
– A 40 métert meghaladó, vagy akörüli toronymagasságúak is említést érdemelnek…, így a Ferenc rendiek (Barátok) temploma, a Ciszterciták (Ciszterek) temploma… és – mivel a “civil” épületek is csak ekörüli csúcsokat “döngetnek” – a 30 m körüli magasságúakat sem hagynám szó nélkül…, mint a Görögkeleti(Rác), a Lajosvárosi és a Felnémeti templomok ! (Csak említendően: a Servita és Református templom és a Szent Anna kápolna már ez alatti magasságúak)
A cikkbeliekkel együtt, hirtelenjében 8-10 városképi jelentőségű, magasan környezetük tetősíkja fölé “nyújtózó” templom…

A harmadik “egri legmagasabbról”…
– A Líceum Csillagásztornyának magasságát néhány írásban
56, 59 és 60 m-nek jegyzik…, lehet, hogy az alapsíkhoz viszonyítva(?).(Prof. Dr. Barta egyetemi előadás anyaga, Zétényi Endre csillagvizsgálóról szóló írása, stb).
Viszont ami tény: több mint egy évszázadon keresztül az ország legmagasabb és – közel másfél századig – 11 szintjével – az ország legtöbb szinttel bíró világi épülete volt !

Az egri magasház(ak)ról…,mert tervszinten léteztek !
Nos…, amelyik “tagbaszakadt, azaz – “tetőtől-talpig” 13(12?) szinttel azért – megépült…
– A Deák Ferenc u. – Grónay u. saroképület tervszinten magasháznak “indult”, de az épület alatti bizonytalan pincehelyzet miatt le kellett mondani a további 4 szintről. Bár így is “derék” épület a maga 35 m körüli magasságával…
S’ amelyek teljesen elmaradtak…, a Kertész úti húszemeletesek…
– A ’60-as évek végén,’70-es évek legelején magam is láttam a Kertész út Hadnagy utcától délre eső részének beépítési tervét és a városrész makettjét a Városi Tanácson. Az út két oldalán 4-4 ún. parabolaházat építését tervezték. Sávszerű, az út felé eső végi 21 szintről – parabolaívet követő tetővonallal – 4-5 szintre csökkenő szintszámú, “zöld” tetőteraszos, látványos megjelenésű épületek lettek volna és “igazi” magasházak a 60 m fölötti magasságukkal!
Hogy igazából miért nem épültek ? Lehet, hogy még van aki tudja az okát…

Azért Eger “toronyhiányra” így sem panaszkodhat…