A Metropol július 19-i számában találtuk az Olvasói levelek közt ezt az üzenetet, amit alább közzé is teszünk. Ha valaki nem tudná elolvasni, gépelt formában is elérhető alatta, nem különösebben fűznénk kommentárt a sorokhoz, jó, hogy nálunk is vannak ilyen hétköznapi hősök.

Egy árvízi hős Egerből

A Kossuth rádió az árvízi tetőzések és a nagy nemzeti összefogás idején hírül adta, hogy a Dunakanyarba eljött Egerből egy 72 éves férfi segíteni a védekezésben. Ez az ember az én hajdani osztálytársam, Ervin volt. Hiába mondtam neki a telefonba, hogy a gátépítés a végéhez közeledik, ő mégis úgy gondolta, hogy talán még hasznát vehetik mint régi árvizes szakembernek. Előkereste a gumicsizmáját, a hátizsákját, és megjelent a Duna utcában, víz övezte házunk előtt. Segített a védekezés befejezésében, majd amikor a hivatásos szakemberek elküldtek mindenkit, fogta a csizmáját, a hátizsákját, és hazautazott Egerbe. Oda, ahol a hősök vérével megszentelt kövek még sugározzák a hitet, hogy érdemes és kell is hozni áldozatokat a családért, a barátokért, a nemzetért és a hazáért. Köszönöm a barátomnak, hogy a messzi távolból eljött Kismarosra, a mi szépséges falunkba segíteni a védekezésben. Kívánom mindenkinek, ha majd ebbe a korba ér, legyen hite és ereje segíteni másokon, és kívánok mindenkinek ilyen önzetlen jó barátot, mint amilyen az én egri Ervin barátom!

Körömi Ferenc, Kismaros | Metropol – 2013.07.19 – 11. oldal