Egyfelől le vagyunk nyűgözve az egri bazilikától, méreteivel-, elhelyezkedésével- és úgy általában a megjelenésével még sok év után is le tud venni minket a lábunkról, másfelől viszont mindmáig vannak olyan tulajdonságai, amik fájó pontnak számítanak, ha rájuk gondolunk. Az egyik ilyen, hogy be van festve – sokkal jobban szeretjük akár a pesti, akár az esztergomi testvérét a sima kőfelülete miatt, de ez csak a mi bajunk, különösebben nem szoktuk azért felzaklatni magunkat miatta. Na nem úgy a kihasználtsága-, konkrétan a torony látogathatóságának hiánya miatt.
Hatalmas és indokolatlan adóssága ez a templomnak, nem csak azért, mert a korábban említett két másik bazilikában létezik hasonló szolgáltatás, de azért is, mert a lehetőségek Egerben is adottak lennének hozzá. Erről egyszer már írtunk itt, változás azóta sincs, bár ígéret még továbbra is van rá, hogy az Érseki palota felújításához kapcsolódva végre megnyitnák a tornyot a látogatók előtt. Hogy milyen a kilátás fentről, arról ajánljuk a saját galériánkat, nem mai ugyan, de a célnak megfelel :)
Érdekes megoldással találkoztunk viszont Esztergomban, vagyis egy Esztergomról szóló blogbejegyzésben: a Duna menti városka bazilikájának tornyában ugyanis egy kávézó nyílt. Egyből elsárgultunk az irigységtől, belegondolni is félelmetes, hogy milyen jó hangulata lenne egy ilyennek Egerben… Érdemes megnézni az esztergomi fotókat, és eljátszani a gondolattal, hogy milyen élmény lehet ilyen kilátással meginni a kávénkat.
Nézzétek vissza, mikor történt építés-renoválás-mozgáskorlátozottaknak feljáró, az új harang ,stb…..stb…stb…stb….
Czakó kanonok úr a kilátót is megakarta valósítani, de nyugdíjba küldése miatt ez (sem) valósulhatott meg, pedig annyi, de annyi szép terve volt!! Azóta sajnos semmi nem történt………..vagy ha igen, írjátok meg. Lemerem írni, az útódja eddig még semmit nem csinált. Omladoznak a falak kivül, járjátok csak körbe az épületet, a lépcsőről nem is beszélve…………….
A látogathatósággal egyetértek, a kávézóval nem. A bazilika egy keresztény templom, ahol szerintem nincs ilyennek helye. Még akkor sem, ha Erdő Péterék ezt megengedték Esztergomban.
Erdő Péterről nem írnék semmit,utánna lehet nézni kikkel cimborál.Néhány év és templomtornyi diszkóra fog buzdítani a cikkíró a pesti és esztergomira hivatkozva.Az ,hogy egy épületnek felróják ,hogy vakolt-festett,nem is tudom milyen gondolkodásra vall,inkább ezt se minősítem.Esetleg el tudnám képzelni fordítva:milyen szép az egri ezzel a napsárgára festett felülettel,ellentétben a …..A toronyba én is szívesen felmennék,de annak hasznosítását rábíznám a tulajdonosra.A cikkíró is elmehetne akár a misékre,akár ismerőseivel mint túrista a Nagytemplomba ,akkor a látogatottsággal sem lenne semmi baj.Esetleg a fenti cikk helyett írhatott volna egy olyat amitől az idelátogatók kedvet kapnának a TEMPLOM meglátogatásához.
Azért van levakolva és festve mert tufából van . A többi elképzelést megoldhatónak tartom . Az meg egy butaság hogy egy templomtornyában nem lehet egy kilátó és egy kávézó , olyan kevés a hívő hogy ezek adójából és adományából már egy ilyen hatalmas épületet nem lehet gazdaságilag üzemeltetni. Így állami pénzből tartjuk fent ami a mi adónkból van tehát közpénz . A Rác templom már csak múzeumként működik és a többi templomnak sincs igazán már igazán vallási napi szintű funkciója . Természetesen nem akarom senki vallásos meggyőződését megsérteni ,mert mindenki abban hisz amiben akar és ezt tiszteletben is kell tartani mert ez mindenki magánügye ………… Az EU alapokmányából már kimaradt a kereszténység és a vallás . A tudomány fejlődésével a vallás egyre csak teret veszt —-Friedrich Nietzsche: mondta hogy nincs Isten és a boldogságot életünkben a földön kell keresni és nem halálunk után a mennyben . Stephen Hawking pedig hogy az univerzum keletkezéséhez nem volt szükség Isten segítségére . Teller Ede meg hogy Én nem mondom hogy nincs Isten azt sem mondom hogy van ,de ha van akkor egy biztos hogy munkanélküli . Az iskolában a gyerekek tanulják a világmindenség keletkezését ,a fizika ,a matematika ,törvényeit , a biológiából a darwini élővilág evolúciójának fejlődéstanát A föld keletkezését és geológiai fejlődését . A vallással csak kettős tudatra neveljük a gyerekeket aminek én nem látom az okát és előnyeit ,csak a hátrányait tudati fejlődésükben .
A templomok jó esetben élnek, élet van bennük, ha az oda járókban van hit. Rosszabb esetben halál van és vallásosság, ez pedig szerintem nem kávézó kérdése. A téma velejéről: a templomok egyben műemlékek is, erről pedig csak annyit, hogy a Minorita templom tornyába tervezett liftes kilátót is megfúrta a műemlékes szakma – „műemlékvédelem” = pusztulásig védik a műemléket…legalábbis Egerben, Heves megyében.
Mennyi sületlenséget kell még hallgatnia az embernek? Teljesen meg vagyok döbbenve, hogy ennyire képes az emberi fantàzia a bazilika finanszirozàsànak helyreàllitàsàra. Kàvézo egy templomban? A bazilikànak a tornyàba valo feljutàsért belépôt szedni nem annyira sokkolo mert ez Europa szerte bevett szokàs de, hogy ott egy kàvézo üzemeljen az nem tudom, hogyan egyeztethetô össze egy elsôsorban szakràlis funkciokkal biro hellyel. (Nem vagyok vallàsgyakorlo ember, de emlékeim szerint még a bibliàban is van egy fejezet valami Jézusrol aki kiûzi a kufàrokat a templombol.) De a bazilika nem – mint ahogyan Eger màs egyhàzi épületei sem – csupàn egyhàzi funkciot làt el hanem a vàros – sôt mondhatjuk, hogy az orszàg egyik leglàtogatottabb településeként az orszàg – meghatàrozo turisztikai làtvànyossàgai közé sorolhato. De tovàbb mehetünk és kijelenthetjük, hogy a történelmi (!) vàros képének kialakitàsàban kiemelkedô szerep jut az egyhàzi épületeknek (érseki palota, templomok, préposti palotàk, stb.) köszönhetôen azoknak a püspököknek akik ténykedéseinek hatàsàra Eger elnyerte a Magyarorszàgon szinte egyedülàllo (és jelenleg abszolut veszélyben lévô), szinte a teljes történelmi vàrosra kiterjedô barokk arculatàt. Tehàt ezt nem kellene elfelejteni és eljutni oda, hogy ezen épületek fenntartàsa csak az egyhàzra hàruljon (gondolom nincs is igy mivel az egyhàz kiemelten tàmogatott Magyarorszàgon, de persze ennek felhasznàlàsrol és mértékérôl vajmi keveset tudok) hanem a vàrosra és az àllamra is. Erre lennie kell pénznek még akkor is ha le kell mondani terek felesleges àtrendezésérôl, vagy kétségesen hasznàlatba vehetô parkolohàzak épitésérôl. Ezen felül az egyhàzi adomànyok és a képeslapok vagy éppen toronybelépôk kiegészithetik a fenntartàsi költségekhez szükséges bevételeket, de elképzelhetetlen, hogy ezek vagy akàr egy kàvézo bérleti dija elég lenne azok fedezésére. (Magunk között és a mai – elmùlt 25 év a félreértés elkerülése végett – viszonyokat figyelve, inkàbb azt tudom elképzelni, hogy valami nagyokos felment a toronyba szétnézett és a làtvànytol lenyûgözve megjelentek a dollàrjelek a szeme elôtt és most hipnozisban ezért a koncesszioért lobbizgat.) Itt van még a vàros képének kérdése ami körül különbözô épitészeti „szakvélemények” (elôlegezzük meg a bizalmat) àllnak szemben egymàssal. Nevezetesen a barokk épületek szinhasznàlatai körül. Nem kivànom stilisztikailag kommentàlni a cikk irojànak sajnàlkozàsàt, hogy a bazilika „be van festve”. Ellenben ha màr felveti a kérdést akkor érdemes lett volna megvizsgàlni az épület sajàtossàgait pl. épitôanyag szempontjàbol és megnézni miért vàlasztottàk a vakolàst Eger épületeinek többségénél és miért van a két àrnyalatù napsàrga festés rajta. A bazilika bàr klasszicista stilusù, de egy tùlnyomoan barokk stilusù vàrost ékesit és valoszinûnek tartom, hogy a szinvàlasztàs az ehhez valo illeszkedést szolgàlta. Vitàk természetesen vannak abban a témàban, hogy a barokk épitészet szépségeit a kôzép-euroàpàban elterjedt sàrga és fehér szinek kombinàcioja hozza ki jobban vagy erre épp a barokk itàliai kôtemplomainak (pl. a romai Il Gesú) szürke tonusai a megfelelôbbek. A liceum és a Minorita templom esetében làthato, hogy a mai vàrosvezetés és annak épitészeti osztàlya melyik irànyzatot kedveli, bàr ôszintén megvallva, a vàroshàza szinvàlasztàsàt figyelve kétségeim vannak igazi koncepcio létezésérôl. En személy szerint a mediterràn hangulatot (ne feledjük a vàrossal szomszédos Eged Europa legészakabbra fekvô mediterràn növényzetû vulkanikus hegye) és a természet dicséretét hangsùlyozo jàtékos, szines belvàrost kedvelem.
Ja.”Be van festve”….és a „Duna menti városka bazilikájának tornyában” bezzeg kávézó nyílt…(De hát milyen dolog egyébként is, hogy egy ilyen böhöm nagy bazilikát odaépítenek a szlovák határra!!!! Kávézóval!!!)