Egyszer mazsoláztunk már az éppen másfél milliárdos felújításán áteső vár saját fényképei közül, most is hasonlóan teszünk, ezúttal a Fegyvertárat mutatjuk meg az újonnan feltöltött júliusi mappából. Az épületrész a munkák után látogathatóvá válik, benne kiállítótér kap majd helyet. Leírást is csatolunk a látottakhoz, csak, hogy érdeklődőknek minden egyben legyen.
Nem csak fotókról, de személyesen is megismerhető lesz egyébként hamarosan a vár, augusztus 8-án bemutatják ugyanis a fejlesztés részleteit. A végletekig példás kezdeményezésről ide bökve lehet bővebb információkat szerezni.
A Hyppolit-kapu egykori őrháza a vár erőddé alakítása során földeltöltésbe került, melyet az újabb kori ásatások felszínre hoztak. Az épület pinceszintje jó állapotban maradt ránk. Ahhoz, hogy jelenlegi állapotában konzerválni tudjuk, egy védőtetővel kell lefedni a romot. Ez lehetőséget nyújt azonban a belső tér hasznosítására is. Régészetileg alátámasztható, hogy az épület rendelkezett felső szinttel.
A védőtető kialakítása után a belső tér kap egy új galéria szintet, mely másfélszeresére növeli a meglévő alapterületet, ugyanakkor érvényesülni engedi a beltér nagyvonalúságát. A helyreállítás után itt kézműves foglalkozások és kiállítások rendezhetőek, a múzeumi igényeknek megfelelően.
A fegyvertárhoz csatlakozó, egykor az épület fűtését biztosító kőbordás kemence – később kovácsműhely – valódi kuriózum. A jelenleg is védőtető alatt álló objektum a fegyvertárhoz igazodó új lefedést kap, mely elég alapterületet biztosít a vár programkínálatát bővítő látvány-kovácsolásnak is.
És vajon ki volt az a vadmarha akinek köszönhető ez a vár falától teljesen idegen toldás hátul és miért nem rúgják valagon? A 80-90es években már követtek el ízléstelen merényleteket mint a téglatorony és a betonbástya, de ez sem semmi. :(
Igen tisztelt Ráduly György úr!
A sommás és kissé ízléstelen véleményére reagálnom kell, mint az Egri Vár statikus tervezőjének aki már 36 éve dolgozik a várban. A kérdésére, hogy „ki volt az a vadmarha” a válasz az, hogy az építész tervező Hoór Kálmán elismert egri építészvolt, a szerkezeteket pedig én terveztem. A”vadmarhák” közé kell még sorolnom azokat a szakembereket is akik az engedélyezés során
részt vettek a munkában. A 80-90-es években elkövetett „izléstelen merényletekkel” kapcsolatban közlöm a következőket. A Dobó-bástya melletti középkori torony rekonstrukciójának végleges képét (azaz az Ön által ízléstelen téglatoronynak nevezett megoldást) az OMF Tervtanácsa határozta meg az általunk kőből tervezett torony helyett. Egyébként a torony és a Dobó-bástya helyreállításának terveit Patócs Péter építész barátommal terveztük 1979-ben. Amikor a „betonbástyát” emlegeti, mint egy másik izléstelen merényletet akkor nem tudom, hogy mire gondol. Kérem, hogy amenyiben valóban érdekli az Egri Vár és az azzal kapcsolatos tervezések problémái, nehézségei és örömei akkor keressen meg és szívesen tájékoztatom az eddig elvégzett munkákról és azok körülményeiről.
Üdvözlettel Fodor László Okleveles építőmérnök, tartószerkezeti vezető tervező. 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 45. E-mail: fodorlaszlo42@t-online.hu. Mobil: 06-309-213-801.
Tisztelt Fodor László !
Gondolom a B30-as téglát is jól ismeri, gyorsan lehet vele falazni. Remélem a helyreállítás során nem alkalmazzák
Ráduly úr kissé erőteljesen fogalmazott, de sajnos igaza van.