Nem igazán szeretünk diplomamunkákat olvasgatni, mert mindig szomorúvá válunk tőlük: jobbnál-jobb elképzelésekkel találkozunk bennük, amik általában ugye nem valósulnak meg később. Megállni mégsem tudjuk viszont a böngészésüket, mert hát tessenek megnézni most például Rátkai Anna munkáját, és aztán azt mondani, hogy rossz volt eljátszani a megvalósulásának gondolattal. Így részben tudatosan fájdítjuk a szívünket, de az semmi, mert még az érdeklődőket is magunkkal rántjuk – avagy alább megmutatjuk, hogy mi is lehetne még Egerben:

Először egy kis ismertető, hogy miről van szó, tehát a Zárkándy-bástya a Bástya utca mellett található, ez az a rész, amit az 1907-es vasútépítés során ügyesen levágtak a várról. Tavaly maga a vasút kérte, hogy erősítse meg a város a pálya melletti falakat, mely munka közben pedig kiderült, hogy a bástya helyzete mégsem annyira reménytelen: a kazamatarendszer ugyanis továbbra is csatlakozik hozzá, hála a sín alatt futó folyosónak. Ezt befalazták ugyan, de attól még megvan, és használhatóvá lehet tenni. Ez a pont volt, amióta új cél lebeg a vármúzeum előtt, már nem csak a falakat szeretnék így megerősíteni, de a bástyát is szeretnék látogathatóvá tenni egyszer. Ide kapcsolódik Anna munkája, aki elképzelte, hogy miként lehetne mindezt megvalósítani.

Erről a területről van szó

Célja a bástya visszakapcsolása volt a város vérkeringésébe, úgy az egriek, mint a turisták számára. Egy találkozóhelyet és egy épületet szánt ide, utóbbiban kiállítótér és egy kávézó kapna helyet. Mivel nem értünk hozzá, inkább linkeljük még egyszer a hivatkozást, ott részletesen el lehet olvasni mindent, olyan mélységekig, hogy például „a falkoronák letakarítása után egy szárító habarcsréteg kialakítása szükséges, mely kivezeti a párát a nedves falakból.” Alább mi csak képeket mutatunk az elképzelésről, forrás a mutatott oldal volt.