A cím rövid, ám annál célratörőbb mondatára még gimnáziumból emlékszünk, amikor is az egyik ismerősünk reagálta le ennyivel egy kollégista srác élménybeszámolóját. A téma persze egészen más volt, de ismerősünk fontosnak tartotta megbotránkozni a vidéki srác „mi egriek” szófordulatán. Ott nem igazán foglalkoztunk a szituációval, de azóta mi is többször tapasztaltuk már, hogy elég komoly határt húz maga köré a város lakosságának egy meghatározó része. Egyik kedves olvasónk küldte el ezzel kapcsolatban a tapasztalatát, alább közzé is tesszük, még alább, meg mi is elmondjuk, hogy hogy állunk a városban tartózkodó „nem egri” egriekhez :)
Van egy gondom, amiért kissé bosszús voltam a napokban, mégpedig a következő:
Egy kedvezményt szerettem volna kihasználni, ami Eger kártyásoknak van, és szerettem volna kiváltani a kártyát. Mivel Egerben születtem, itt éltem a gimi alatt koliban 5 évet, majd albérletben is laktam a városban 1,5 évet, majd 3 évet jártam a fősulira, itt élek 25 km-el arrébb az agglomerációban, de a mindennapjaimat Egerben élem, ide járok be sportolni, vannak egri ügyfeleim, és persze mivel Eger fürdőváros, használom és kihasználom a Törökfürdőt.
Én naívan azt gondoltam, hogy a fentiek elegek ahhoz, hogy kiváltsam az Eger kártyát, hiszen 1000 szállal kötődöm a városhoz.
A kiváltásnál közlik, hogy csakis lakcímkártyával, állandó egri lakosként vagyok jogosult a kártya kiváltásához. Érdekesség, hogy amiért kiváltottam volna, az pont a Törökfürdő, ahol egri lakosoknak egyébként is van kedvezmény…).
Csak néztem, hogy miért nem juthatok ilyen kártyához…
Erre közölték, hogy „gondolkodunk kifejezetten turistáknak szóló, időszakra érvényes kártyán is….”
Na, ezen eléggé megsértődtem, hiszen legkevésbé sem tartom magam Egerben turistának….
Szerintem rengetegen vagyunk az agglomerációban, a környéken, akik ezen a „megkülönböztetésen” nem értünk egyet, ráadásul úgy, hogy 10000 szállal kötődünk Egerhez, de mivel nem ott tesszük az X-t le vagyunk ….
Ezt már a kollégista éveimben is éreztem, 2000-2005 közt, amikor voltak „az egriek” , voltak „a bejárósok” és voltak a „kolisok” akik örüljenek, hogy lakhattak valahol Egerben a gimnázium alatt…
Kérdésem, miért ez a megkülönböztetés, és miért nem lehet rengeteg, Egerhez kötődő, és ott pénzét elköltő embernek Eger kártyája?
A hivatalos választ persze nem tudjuk a felvetett kérdésre, de az okot egészen biztos, hogy valahol a pénzben kell keresni. Eger lakkossága ugye cirka 55 000 fő, az egri járás viszont már 87 000 embert jelent, vagyis pluszban még több mint egy egész Felsővárosnyi népet. És akkor csak az Egerhez nagyon közel fekvő, apró községekről beszéltünk. Persze bosszúság, és jó lenne, ha a környéken lakók is megkapnák a lehetőséget, de ezt valahol még meg tudjuk érteni, hogy miért kellett ennyire szűken megszabni az említett kártya igényelhetőségének feltételeit. Ámde a másik szösszenet talán izgalmasabb, hogy maga az egri öntudat miért van ennyire benne sokunkban.
Alapos szociológiai tanulmányok híján szerény tapasztalatunkra vagyunk utalva, ami pedig már évek óta rájött, hogy az egri aztán egy ritka büszke egy faj. Van például egy barátunk, aki szemrebbenés nélkül levidékizi a pestieket is, mondván, neki mindenki vidéki, aki nem Egerben él. Egyszer a Színház buszmegállóban várakoztunk a Lajosváros irányában, ahol ugye a távolsági buszok is megállnak. Jött egy ránézésre is kulturált, jól öltözött idős bácsi, aztán váratlanul elkezdte felszedni a szétdobált szemetet és halkan odaszólt nekünk, hogy ez is a sok paraszt miatt van, akiket ő soha nem engedne be a városba. Kínunkban ott persze csak mosolyogtunk, de később sem tudtuk még hová tenni a bácsit, hogy ő most akkor igazából jófej volt-e, hogy önszántából, fényes nappal nekiállt szemetet szedni, vagy egy gonosz kis izé, aki ha tehetné, kitessékelné az összes nem egrit Egerből. Érdekeset hallottunk egy történész ismerősünktől is, miszerint régen is megvolt már ez a lakcímkártya-para: elődeink ugyanilyen előszeretettel használták a „gyüttment” jelzőt mindazokra, akik anélkül kerültek Egerbe, hogy itt születtek volna.
Bevalljuk, nem ismeretlen témáról beszélünk – noha tudjuk, hogy nem helyes – mi is néztünk már morogva vasárnap este Egerbe érkező buszra, ami tele volt kollégistákkal. Ennek az okát is tudjuk, hiába, hogy 10 koleszosból 9 semmit nem tesz, ott van az az egy, aki jól behatárolhatóan közéjük tartozik és kártékony a városnak. Más értékrendből jött, nem otthonaként tekint Egerre, rongál, szemetel: annak árt, amit mi szeretünk, ami nem az övé és ráadásul a mi pénzünkből is állítják helyre, amit elrontott, tehát majdnem az 1552-es törökök lebutított változatát láthatjuk benne. Ez egyébként minden városban megvan, a helyieknek az az egészséges, ha szeretik és mintegy tulajdonukként kezelik a várost, ahová persze szeretnék megválogatni, hogy kik mehetnek be. Ezzel nem is hisszük, hogy probléma lenne, a dolog ott lesz macera, amikor az egészségesnél nagyobb ez a büszkeség a városunk iránt és öröm helyett mér beképzeltséget hagy bennünk. Márpedig az egriek hajlamosak erre az átlagostól nagyobb városimádatra, elég csak magunkra gondolnunk – bár mi valljuk, ártani nem nagyon szoktunk azért ezzel senkinek.
Lehetne bölcsességet írni a végére, hogy nem szabad megkülönböztetni az embereket és mindenki ugyanolyan, de ez persze nem így működik a valóságban, így nem is nagyon lenne értelme erőltetni. Helyette inkább üzenjük a tárgyalt mentalitás idézőjeles elszenvedőinek, hogy a sors néha vicces dolgokat produkál, lesz még annak falusi barátnője, aki szidja őket, és szorul majd még egy vidéki segítségére az, aki fejet rázva megy el a kollégiumok mellett. Csak aztán nehogy forduljon a kocka, ismerünk mi olyan történetet is, hogy egy Eger melletti faluban az úgynevezett falusiak élnek, meg mellettük, mintegy megtűrve az Egerből kiköltőzők. Valami furcsa törésvonalon fekhetünk, ami ezt okozza, vagy nem tudunk rájönni a hazaszeretet ilyen heves intenzitásának miértjére :)
Szerintem egyértelmű. Akinek egri lakcímkártyája van, csak az kap ilyen kártyát.
Szerintem sincs ebben semmi különös. Lakcímkártya kell, hiszen mint olyan, mással nem tudod igazolni lakcímedet. Ha pedig nincs egri lakcímkártyád, Eger nem is a lakhelyed, ergo nem vagy egri, kész. Eger kártya meg ugye nyilvánvalóan nem Noszvaj-kártya, vagy „Eger és vonzáskörzet”-kártya vagy így tovább. Szavazni se fogsz tudni Egerben, ha egy környéki faluban van a bejelentett lakcímed és vice versa.
Egyébként meg a szélesebb témához hozzászólva, az nekem inkább fura, nekem sose voltak averzióim a nem egriekkel szemben. Nyilvánvalóan van egy bizonyos szintű büszkeség, ami eltölt a város iránt, de ez nem valami nagy kiváltság, pusztán a véletlen hozta, hogy én oda születtem ahova. Hasonló okokból nem vagyok nacionalista sem, mert ostobaság. Az talán tényleg messzemenő következtetés, hogy aki gyüttment, az már biztos, hogy nem tiszteli a várost, és akár rongálja is. Illetve ha nem is biztos, de hogy több lenne az ilyen a nem egriek közt, mint egriek között. Én mindig is Gárdonyi viszonylag sokat emlegetett idézetével értettem egyet: „Nem születhet mindenki egrinek, de azzá válhat.” Hiszen őt is oly harcosan és büszkén magunkénak valljuk, pedig csak befogadtuk.
Azzal a fricskával, hogy a pestieket vidékizi valaki maximálisan egyetértek. Példátlannak tartom, hogy Magyarország a pestiek szemében Budapestből és „vidék”-ből áll! esetleg ez máshol is így van? (pl. Németország áll Berlinből és vidékből, vagy USA Washingtonból és vidékből, netán Ausztrália Canberrából és vidékből, stb.)
A másik fülemet sértő dolog a FEL menni Pestre kifejezés. Én Pestre LE megyek, ugyanúgy ahogy Debrecenbe, Szegedre, Pécsre, de Miskolcra mondjuk átmegy az ember Egerből. Esetleg a fel Budára lenne a helyes megfogalmazás.
A napokban beszéltem egy ismerősömmel aki 15 éve nősült egy Egerhez 10km-re lévő falúba ahol egy beszélgetéskor közölték vele hogy te soha nem leszel N..i mivel nem itt születtél ,erre kérdezte az ismerősöm a te feleséged is ide házasodott igen Ő sem lesz az ez volt a válasz . Egy másik Egerhez igen közeli faluban meg vannak a falusiak és vannak a telepiek a bevándorlók Tehát ez az érzés vagy tudat nem csak az egrieket jellemzi hanem a környékre is jellemző. Régebben ez még erősebb volt mert még a hóstyák között is meg volt az elkülönülés .Az nagy veréssel járt ha valakinek olyan ötlete volt hogy átakart udvarolni ,de az is elég volt ha csak átment ez még 50- 60 éve volt
Nemrég írtatok az Eger free WiFi-ről. Én is írok: valamelyik nap behaladtam a Dobó-térre, valakire vártam ott. Gondoltam, hogy kipróbálom ezt a szabad wifit, ha már van. Nos, egy kezdőoldal-féle helyre vetett a böngésző, ahol valami kártyaszámot és jelszót kellett volna megadnom, hogy használni tudjam a hálózatot.
Idézem a cikket: „A teendő mindössze annyi, hogy megkeressék az „Eger free WiFi”-t és válasszák ki az „Ingyenes belépés” menüpontot.” Nem volt ilyen.
Nem menüpont van, hanem egy gomb. Jobbra attól a mezőtől, ahol kártyaszámot és jelszót lehet beírni.
Mivel már a szenior kategóriához tartozom, szeretném, ha az elődeink szavajárását rendbe tennénk: ugyanis a „gyüttment” szó csak azokra a nem egriekre vonatkozott, akik csak ideiglenesen tartózkodtak itt (értsd: gyütt, majd ment is), aki itt piacoltak, üzleteltek, és így tovább. Aki viszont végleg ideköltözött, azonban nem egri születésű volt annak „becsöppent” volt itt a titulusa Egerben, nem pedig „gyüttment”.
Szerintem akinek kifogása van, hogy – nem kap Eger kártyát -, költözzön Egerbe, vegyen több millió forintért házat, , fizesse itt a helyi adót, kéményseprési díjat, szemétszállítást. Könnyű nem itt élni, és követelni mindazt ami plusz a városi embernek. „Azt a keveset is.”
Pont ezt akartam írni. Erről van szó! Amennyiből Egerben panelt veszel a Cseoxban, annyiból a vonzáskötzetben már házat nagy kerttel. Állandó lakcímmel kaphatsz Eger városkártyát, és ez így van jól. A bükkszéki strandok is csak a helyiek kapnak kedvezményt, a környék falvak lakó nem. Mind mindenhol.
Pont ezt akartam írni. Erről van szó! Amennyiből Egerben panelt veszel a Cseboxban, annyiból a vonzáskörzetben már házat nagy kerttel. Állandó lakcímmel kaphatsz Eger városkártyát, és ez így van jól. A bükkszéki strandok is csak a helyiek kapnak kedvezményt, a környék falvak lakó nem. Mind mindenhol.
Született egri vagyok.
Valóban, Eger kártya egri lakcímhez jár. Annak, aki Egerben fizet mindenféle adót, hisz a várost abból tartják fenn. A környékbeli falvakban lakók itt csak közvetve fizetnek adót: vesznek valamit a boltban, aki fizet iparűzési adót. Esetükben inkább az adott vállalkozók döntése, hogy adnak-e nekik kedvezményt.
Azt viszont nagyon nem tartom jónak, hogy a mai világban bárhol lenézik, aki nem helyi. Ez komoly gátat szab a fejlődésnek. Gondoljunk bele, hogy mi lett volna Egerrel, ha egy belterjes várossá vált volna. Sok hírességünk sem egri születésű: pl.: Dobó István, Gárdonyi Géza…
Jó lenne, ha az egriek nyitottabbak lennének, mert ezzel a fene-nagy büszkeséggel, nem kevés sznobériával és beképzeltséggel nem tud gyorsan fejlődni a város.
A nyitottság és vendégszeretet sok jót hozhatna nekünk.
Csak egy indokot kérek, hogy miért is „szeressem” Őket !!!
Mert esetleg szemetelnek, a buszmegállók környékét teleszórják csikkel,mert miattuk 30 fő feletti osztálylétszámok vannak,mert elveszik a helyiek elől a munkahelyeket,mert talán miattuk felépült egy irdatlanul túlméretezett lakótelep,mert több évtizedes Egerben lakás után sem tudja tíznél több utcának a nevét,de Ő akar engem eligazítani a városomban,mert neki nem lehet tovább maradni a munkahelyén mert indul a busza haza a faluba, mert több évtized után sem akarja a városi életformát megtanulni és nem is akar beilleszkedni, stb!!!!!
Meg kellene kérdezni a városból vidékre költözött, majd rövidesen vissza költözötteket, hogy miért nem maradtak ott.
Az ilyen ismerőseim többsége azért jött vissza, mert még a buszon is megszólták Őket, befogadásról,beilleszkedésről szó sem lehetett.
Ha valakit szándékomon kívül sértenek a leírtak, BOCSÁNAT érte!
Én egyszer láttam egy egrit.Gondolom ezek utan nekem is jar az Eger kártya.
Egerben nem találkoztam még lenézéssel a vidékiek irányában, viszont a testvéreméket gyüttmentnek nevezik Felsőtárkányban, páréve laknak ott.