Skip to main content
Önkormányzati közlemény

Közösségi kezdeményezésre áll fel a Wass Albert szobor

By 2014. október 31.One Comment

Wass Albertről sokan sokfélét mondtak a Közgyűlés október 30-i ülésén, amikor a Hatvani hóstya fertálymestereinek kezdeményezésére létrejött, versmondásra képes, interaktív szobor felállításáról tárgyalt a testület. Volt, aki szerint a város nem oldja meg az egriek problémáit egy versmondó szoborral, volt, aki Wass Albert munkáját minősítette negatívan, mások üdvözölték a fertálymesterek felajánlását és javasolták, hogy a város végezzen komolyabb parkosítást a szobor tervezett környezetében, majd a Közgyűlés nevezze el a teret az íróról. Volt olyan képviselő is aki azt hangsúlyozta: világszerte számos beszélő, vagy mozgó szobor van, a Közgyűlés dolga ez esetben az, hogy támogasson egy civil kezdeményezést, melyért sok egri polgár anyagi áldozatot is vállalt.

Habis László polgármester a vita lezárása során hangsúlyozta: a bronz mellszobrot egri polgárok felajánlásaiból hozták létre, a városnál csak az alkotás helyének kialakítása jelentkezik minimális kiadásként. A közösségi kezdeményezést követően az önkormányzat kikérte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményét, amely támogatta az elképzelést, így az alkotás a Farkasvölgy utca Árpád út felőli végén kiszélesedő közterületre kerülhet.

A polgármester leszögezte: széles civil összefogásnak köszönhetően újult meg a Várban a Gárdonyi sírhely, s a felsővárosi Rákóczi szobor, valamint a református templom előtt álló Deák Ferenc szobor létrehozásához is sokan járultak hozzá. A Gárdonyi szobrot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával állíttatta a város, ahogyan a Generációk c. Rostás Bea Piros művet is.

Minden ilyen kezdeményezéshez támogatást adott a város, s most sem lehet cél a Közgyűlésben az, hogy bárki is szenvedélyeket gerjesszen – húzta alá a városvezető. A Wass Albertet ábrázoló bronz mellszobor szobor felállításáról végül 14 igen, 2 nem szavazattal döntött a 17 fős Közgyűlés, 2 képviselő nem vett részt a szavazásban.

A megújuló tér a tervek szerint versmondó versenyek és megemlékezések szabadtéri helyszínéül is szolgálhat, s a szobor interaktív funkciója színt vihet a környék kulturális életébe. Az 1: 1,1 arányú mellszobrot Gábor Emese szobrászművész készítette, a szobor elhelyezésének és környezeti kialakításának tervét Cséfalvay Gyula építész tervezte.

Szólj hozzá! One Comment

  • Népi Front Eger szerint:

    Az utóbbi évek egyik „nagy irodalmi felfedezése” Wass Albert. Egyre szélesebb olvasóréteg körében válnak ismertté a sokáig ismeretlen erdélyi író alkotásai, elsősorban költeményei és regényei.

    Szinte minden könyvesbolt polcain megtalálhatjuk műveinek gyűjteményes kiadását, a Duna Televízió Wass Albert-napot rendezett s neves, hitelesnek tartott közéleti személyiségek méltatják munkásságát, és szinte nem múlhat el semmilyen szélsőjobboldali rendezvény ahol ne hangoznának el tőle idézetek, és még sorolhatnánk.

    A fasiszta “kultúra” – paradox fogalom, két egymással teljesen ellentétes szó abszurd összetétele.

    A hungarizmus, a fasizmus magyar gyakorlata összeegyeztethetetlen bármifajta igazi kultúrával, melyet Wass Albert egész életében teljes vállszélességgel, minden erejével támogatni igyekezett.

    A kultúra fogalma magában foglalja az értékközpontúságot, és ha ezt elvesszük belőle, legfeljebb antikultúrának nevezhetjük.

    Az érték legfontosabb hordozója pedig az ember, az egyén, mint megismételhetetlen, egyedi individuum – tökéletlensége és esetlegessége ellenére is. Ha egy rendszer megtagadja magát az embert, csak értéktelen lehet.

    A fasiszta diktatúrákban elvész a kultúra szuverenitása: egy személytelen, elnyomó hatalom “szolgálóleányaként”, mint propagandakultúra igyekszik az elvárásoknak megfelelni és a követelményeket kielégíteni.

    A német nemzetiszocialista, és a magyar nyilas “kultúrának” is ez a legfontosabb jellemzője.

    Én a magam részéről úgy gondolom ha már a tisztelt polgármester úr előterjesztette Wass Alberttel kapcsolatos fönt említett elképzeléseit, időszerű arról is beszélni kinek a szobrával is szeretné a város egyik közterületét „gazdagítani”.

    Wass Albert kapcsolata a nemzetiszocializmussal az 1936-os berlini olimpián kezdődött.

    A fiatal író aktív sportoló is volt, céllövőként az olimpiára is benevezett. Első helyezést ért el, de Románia óvást nyújtott be ellene és nem vehette át az érmet.

    Ekkor lépett közbe a Führer, aki nem akart diplomáciai konfliktust az ügyből, ezért egy saját kezű aláírással ellátott díszes oklevéllel igazolta Wass Albert teljesítményét.

    Az emléklapot az író később is nagy becsben tartotta, haláláig szobája falán, ágya felett függött. 1937-ben a román csendőrség házkutatást tartott nála és rövid időre letartóztatta, mert otthonában jelentős mennyiségű harmadik birodalomból származó propagandaanyagot találtak.

    A második bécsi döntést követően 1940 szeptemberében érkeztek meg a magyar katonák Vasszentgotthárdra, a Wass-család birtokára hogy a település szomszédságában lévő új magyar-román határt biztosítsák.

    Főhadiszállásukat a Wass-kúriába rendezték be, ahol ünnepélyes keretek között várták őket, s teljes ellátásukról is gondoskodtak. Az eseményt követően a Wass-család tagjai, beleértve az írót is, magyar és német katonai egyenruhában jártak.

    Wass Albert számos korabeli fotó tanúsága szerint még Hitler-bajuszt is növesztett.

    A náluk beszállásolt magyar és német katonaságot, és magyar csendőrséget nemesi birtokaikon szinte családi terrorszervezetként tartották kézben és irányították.

    Az író apja, Wass Endre gyakran betört segédletükkel fehér lovon Románia földjére és ezen akciók során válogatás nélkül gyilkolták a civil lakosságot.

    Garázdálkodásuk megannyi halálos áldozatot követelt.

    Jó példa erre mikor letartóztattak négy „politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi személyt.

    Két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két zsidó származású lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália) akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak.

    A két lányt fogva tartásuk során többször érte súlyos fizikai bántalmazás valamint nemi erőszak, melyeket Wass és apja nagy megelégedéssel szemléltek, sőt bujtogatták „fegyvertársaikat” ezen bestiális cselekményekre.

    Ezt követően a fogva tartottakat Cege határában brutálisan kivégezték.

    Szeptember 23.-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre.

    Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és öt éves kislányát, valamint a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is.

    1946 március 13.-án ezekért a gyilkosságsorozatokért, szabott távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre, mint háborús bűnösökre.

    Mindezek fényében egyetlen egri, sőt általában véve egyetlen egy józan ítélő képességgel, és jóérzéssel bíró magyar állampolgár sem gondolhatja azt hogy Wass Albert szobrának vagy bármily emlékét őrző alkotásnak is helye lehet hazánk valamely közterületén.

    Wass Albert helye egy haladó gondolkodású, egészséges, és emberközpontú értékrenddel bíró társadalomban nem másutt van, mint a történelem szemétdombján!

    http://nepifront.hu/