Az Egriszín csinált egy pöpec kis videót a Kossuth utca ‘ismeretlen ismerőséről”, a parkolóknál segédkező férfiról. Ajánljuk megnézésre, ha a beágyazás nem jó fent, akkor akár ezen a címen is: http://youtu.be/0-MX4Jbhfus
Az Egriszín csinált egy pöpec kis videót a Kossuth utca ‘ismeretlen ismerőséről”, a parkolóknál segédkező férfiról. Ajánljuk megnézésre, ha a beágyazás nem jó fent, akkor akár ezen a címen is: http://youtu.be/0-MX4Jbhfus
Városképi és gazdasági témák
Eger első blogján, 2006 óta
Ismerem a figurát,tényleg jó fej :) „érted?!” :))
Bárcsak minden „hajléktalan” ilyen lenne. Láttam már én is ott a Kossuth utcában és segít embereknek.
Tök jó fej nem erőszakos,határozottan bírják a búráját ,én is
Én majdnem balesetet szenvedtem miatta…
Sajnos ez csak a látszat… Büdös, higiéniailag kifogásolható, és nagyon „rámenős”, ha pedig valaki visszautasítja társalgási szándékát, egyből káromkodik és balhézik. Nem is nagyon engedik fel a helyközi buszra szerencsére…
Ez egy nagy hülyeség Krisztián! Szerinted egy hajléktalannak olyan egyszerű….persze hogy higiéniailag kifogásolható. Ezért kellene segíteni neki, fordított helyzetben neked is jól esne! Nem? Főleg hogy jön a hideg, na meg a karácsony! Ami elvileg a szeretet ünnepe, a segítségnyújtásról és a törődésről szól.
Nagyon balesetveszélyes, félrevezető az autósok számára. A rendőrség helyében figyelnék rá, erre a „forgalomirányítóra”. Megtiltanám!!
Sas Nándor
Kilátástalanság
Hatalmas terepjáró áll a piros lámpánál,
Fekete mindene, króm csillog hűtőrácsán,
Óriási gumik, villogó alufelnik,
Sötétített üvegein nem lehet belátni.
A motor dorombol, akár egy oroszlán,
Bentről basszus dübög mennydörgés gyanánt.
Festése ragyog, rajta vízfoltot nem látsz,
Elején karctalan a gallytörő rács.
Hajléktalan csoszog az autók sora között,
Hóna alatt újság, keze pénzért könyörög,
Ruhája pecsétes, kabátja foltos, rongyos,
Cipője lyukas, haja zsíros, keze mocskos.
A kocsihoz érve a ajtóablakra mered,
Benne tükröződik egész elcseszett élete,
Két külön világ, mi tükröz és tükröződik,
Kilátástalanságuk egymás meg sem érinti.
Mikor megláttam a cikket, elsőre nem voltam kíváncsi rá, mert nem igazán kedvelem a férfit. Eleget látom őt reggel, napközben vagy belvárosi sétáim során, parkoláskor pedig nem egyszer volt már vele konfliktusom (ahogy sok más autósnak is, ahogy azt első kézből tapasztaltam is). Aztán úgy döntöttem, mégis megnézem, hogy mit hoztak össze róla, majd elolvastam a kommenteket is, és szinte hangosan kiáltottam fel: „No, álljunk csak meg itt egy pillanatra!” – ugyanis mind a kisfilmmel, mind némely hozzászólóval igen komoly gondok vannak! Sajnos „a mű”, ami „Az ismeretlen idegen” címet viseli igen csak sarkított lett. Egyetlen szemszögből mutatja be a jelenséget, ami nem más, mint maga a „főszereplő”. A kisfilm egy furcsán romantikus miliőt teremt, aminek a főszereplője, ha úgy tetszik a „főhőse” egy önmagát parkolóőrnek és forgalomirányítónak képzelő figura. Magát a hangulatot az 1920-as évek Amerikáját idéző füstös jazz zenei aláfestés még inkább megtámogat. Ha azonban a felszínt megkapargatjuk, és nem csak a kisfilm alapján vágunk neki a témának, máris előbukkan a mocsok, és rögtön láthatóvá válik, hogy a készítő, Bodnár Dániel elég pocsék munkát végzett, minden alaposságot és objektivitást mellőzött. A kisfilmünk főszereplője, Pántker Ferenc amúgy nem hajléktalan, Ostoroson lakik albérletben, amit a kisfilmben el is mond. Nézzük, hogyan indul Ferenc egy napja, ehhez azonban egy kis kitérőt tennék…
A Kossuth Lajos utca és környékén „lakik” jó pár hajléktalan, akik egyre agresszívabbak, mocskosabbak, és már évek óta az „ismeretlen ismerősök” közé tartoznak, és nem, ez egyáltalán nem egy prominens klub. A „mocskos” jelzőt azonban elsősorban nem a mosdatlanságukra (értem persze arra is!), hanem a megnyilvánulásaikra, a viselkedésükre, a pofátlan, „itt-én-vagyok-a-király” magatartásukra.
Régebben szívesen adtam a hajléktalanoknak, vagy kéregetőknek 100-200-500 Forintot, egy idő után azonban inkább „uzsonna pakkot” kaptak tőlem (zsömle, felvágott, egy alma, tej), mert bár arra költik a kapott pénzt, amire akarják, azért nem árt, ha esznek is néha-napján, nem csak a pia van bennük. Aztán pár éve kezdődött a jelenség, hogy a kaját egyre többször utasították el, konkrétan volt olyan, hogy nem is vették el tőlem, és inkább pénzt akartak – és ez egy kezdett elharapózni. Valamikor tél végén, tavasz elején történt a következő. Éppen ebédidőben voltam, és csak elviteles ételért szaladtam ki. Mivel siettem, a Széchényi utcán egy hajléktalanhoz nem tudtam/akartam odamenni (aki amúgy időről-időre pénzt vagy kaját kapott tőlem). Ő akkor tök részegen az egyik padon ülve – ülve? fekve! – ránézett az ebédemre, és odakiáltotta nekem: „Azt meg dugd fel a seggedbe!”. Megálltam, majd odaléptem hozzá közel, és csak annyit mondtam neki: „Menj el dolgozni, a pénzedből meg ne hullarészegre idd magad, te rohadék.” – és azóta az incidens óta nem adok neki többet semmit. És sajnos ez nem egyedi eset, nem csak én futok bele ilyenekbe. Ott vannak még azok a hajléktalanok is, akik példának okáért nyáron a padokról ordítva zavarják el a turistákat, hogy márpedig ez az ő helyük, vagy a bazilika előtt erőszakosan zaklatják a külföldi idelátogatókat, pénzt vagy cigit kuncsorognak. Hogy miért írtam ezt mind le?
Nos, ennek „Az ismeretlen ismerősnek” a napja általában úgy kezdődik, hogy reggel 7-8-9 óra körül a fentebb említett hajléktalan cimboráival együtt megérkeznek a Kossuth Lajos úti kis mindenes bolt elé (Fornetti-s vagy Kossuth Csemege, ha így ismerősebb). „Főhősünk” odabent feltankol röviditallal (ha éppen van rá pénze), vagy már elve hoz magával valamit műanyag palackban, majd az utcán, ha nem is teljesen részegre, de erősen illuminált állapotúra issza magát – a hajléktalanok viszont az esetek többségében csont részegre. (És EZT IS elmondja a kisfilmben: „… meg aztán azt iszok, amit akarok, ha akarok, megiszok egy felest, érted, vagy egy sört vagy egy kisvadászt, érted…”.) Aztán ebben az állapotban nekiáll forgalmat és parkoló autókat irányítani egy hengerré összetekert szórólappal. És mindezt persze kedvesen, közvetlen stílusban teszi, miközben megérti magát az emberekkel, jópofa, színes figura, a város színfoltja. EGY NAGY TÚRÓT! Amit művel, ez a jópofizás, ez a bohóckodás csupán egy ostoba színjáték. Ő elsősorban nem azért van ott, hogy segítsen az autósoknak parkolni, és üres parkolóhelyet találni. Nem, ő a pénzért van ott, amit a parkoló autósoktól kunyerál, tarhál. És így is kezdte annak idején: eleinte csak a parkolójegy automatánál kéregette az aprót, majd szépen lassan irányítgatni kezdte a parkoló autósokat. Ráadásul így át is bassza az autósokat azzal, hogy ő mindig ott van, jelen van, így az autósok azt hihetik, hogy egy őrzött parkolóban hagyták a kocsijukat. Voltam már párszor fültanúja, hogy az utcában parkolók megemlítik, hogy „itt legalább vigyáznak az autóra”.
És nem, egyáltalán nem türelmes, és nem is kedves, sem az autósokkal, sem a gyalogosokkal! Gyakran válik agresszívvé, pláne, mikor komolyabb mennyiségű alkohol van benne, nyáron nem egyszer előfordult, hogy hangosan, néha a külföldi autósok után ordított, ha azok nem adtak neki pénzt – „A hülye paraszt németje egy fillért sem adott, baszná meg!” – és még ő mondja a kisfilmben, hogy már a külföldinek is tud beszélni („…ájnc, cváj, dráj, érted”). És szabadidejében pedig olvas, régen havonta több könyvet is vett! Tényleg, azért beszél ilyen választékosan: „…utána majd összeizé… összehogyhívjákolod…, összevágod, érted, meg összehogyhívjákolod?” vagy „…munkahelynek izélem… hogyhívjákolom… na… nézem!”, és hasonlók. (Hogy ez mennyire munkahely neki, arra még egy gondolat erejéig a későbbekben ki fogok térni.) Színház az egész!
Persze ő egy üde színfolt, ugye? Nem az! Igazából ő csak akkor jópofa, ha éppen jó kedve van, vagy pont megfelelő mennyiségű alkohol van benne. Amúgy egy trágár alak. Nem egyszer fordult már elő, hogy miközben akadályozta a forgalmat az ostoba integetésével, még le is ordította a sofőrt, hogy „Gyere már, baszd meg, gyere már!”, mikor az adott autós éppenséggel nem is kért az ő irányításából. Ha pedig valaki rászól, hogy ne engedd ki az autóst a parkolóból, mert jön egy autós, és bizony neki van elsőbbsége, akkor felháborodik, és visszaüvölt. És mindeközben az utcán, ahogy ő maga is mondja a kisfilmben, „sasszézgat és hülyéskedik”, integet az autósoknak, taxisoknak, buszsofőröknek. Csak éppen – ahogy az egyik kommentáló is írta – már nem egyszer volt olyan, hogy nem engedték fel az Ostorosra tartó távolsági buszjáratra, mert olyan büdös volt. És ismétlem magam: nem, Ferenc nem hajléktalan!!! Szóval valójában ő nem más, mint egy bohóc, ráadásul a szánalmasabb fajtából.
És már ez a magatartás magában is bicskanyitogató lenne, viszont amit ez az alak művel a parkolókban az nem csak irritáló, hanem egyenesen veszélyes, sőt balesetveszélyes is! Gyakran előfordul, hogy egyszerűen kilép az érkező autó elé, és megállítja a forgalmat, hogy egy autó a parkolóból ki tudjon tolatni, vagy oda be tudjon állni. Folyamatosan átsétál az utca egyik oldaláról a másikra, a közlekedő autók közt mászkál, és igen gyakran balesetveszélyes helyzeteket teremt az autósoknak, olykor a gyalogosoknak és saját maga számára is. Ráadásul a parkolást és a forgalomirányítást következetlen karjelzésekkel teszi, miközben hajlong és bohóckodik. És még egy 100 Forintos láthatósági mellényt sem képes magára húzni – nem, mintha ez bármit is javítana az összképen. Aki érvényes járművezetői jogosítvánnyal rendelkezik, annak tudnia kell (aki nem rendelkezik, annak meg elmondom), hogy a KRESZ rendelkezik a forgalomirányításról is. Idézem: „A forgalom irányítására (és ellenőrzésére) jogosult személyek: a rendőr, a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám és pénzügyőr, a tűzoltó, a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre.” Ebből a listából a legutolsó az érdekes, hiszen, ha hivatalosan egy közlekedési hatóság alkalmazásában állna, végezhetne forgalomirányítást (persze a megfelelő ruházatban és figyelem felhívó kiegészítők használata mellett.) De tételezzük fel – most jön egy kis jogi csűrés-csavarás –, hogy nem forgalmat irányít, csak parkolást segít elő! Egy humán tolatóradar ő. Ugyanakkor, ha nekitolatunk egy autónak, nem a tolatóradart fogjuk lebaszni, ugye? Ez már persze más tészta így, de egy dolog akkor is tény: amit csinál az veszélyes. Viszont, ha már a jogi része szóba került, nagy valószínűséggel, ezzel a magatartással közúti veszélyeztetést követ el, ami viszont már nem is „csak” a szabálysértések, hanem a közlekedési bűncselekmények közé tartozik. Persze nem vagyok jogász, se nem rendőr, talán kicsit ezzel túl is lövök a célon, de azért érdemes elgondolkozni azon, hogyha „főhősünk” hibájából valamilyen baleset történne, koccanás, gázolás, vajon ott maradna-e a helyszínen, vállalná-e a felelősséget, vagy ő lenne az első, aki meglép onnan. Költői kérdés volt, válaszolni sem kell rá!
Amúgy meg, ha ott is maradna, felelősségre vonni akkor is igen nehéz lenne. Mert bár hiába mondja, hogy „itt legalább elmegy a napom, nem unatkozom, nem ülök a padon, nem alszok ott meg züllök, érted, hanem itt elvagyok, ez olyan, mint egy munkahely, látod, mindennap jövök…” – csak, hogy ez nem egy valódi, legitim munkahely. Nem áll senki alkalmazásában, nem fizet TB-t, nem fizet adót, így valószínűleg nem tartozik felelősséggel senki felé, csak a pénzt tarhálja egész nap. És, ha esetleg más nem is, csak ő sérülne meg veszélyes parádézása közben ott a parkolóban, akkor majd kórházba szállítják, és abból a pénzből, amit az adófizetők becsengetnek betegbiztosítás címén, őt fogják majd összerakni, hogy aztán újból mehessen az autók közé integetni. Arról nem is beszélve, hogy egy munkahelyre az ember nem csak a fizetéséért jár, hanem kötelességei is vannak. Egy ilyen munkakörben például az egyik alapvető előírás a józan munkavégzés – és nem győzöm immár sokadszor hangsúlyozni, hogy „főhősünk”, Ferenc az esetek jelentős részében ittasan irányítja a forgalmat és a parkolást. Vagy a másik, hogy egyáltalán időben érkezek munkába – mert azért az barokkos túlzás volt az „ismeretlen ismerős” részéről, hogy ő mindig, minden nap ott van. Nincs ott mindig – teszem hozzá, szerencsére! Egy ilyen embertől bármilyen cég záros határidőn belül megszabadulna.
Azt persze aláírom, hogy elég nehéz lehet úgy munkát találnia, hogy a térdét is műtötték, a keze is tönkrement. Az persze nem derül ki, hogy mitől, a kisfilmben csak annyit mond, hogy „tönkrementek”. Ugyanakkor ne legyünk naivak, ismerős az a jelenség, mikor a munkásember (kőműves, festő, burkoló, kárpitos – ezeket a szakmákat említi a kisfilmben) egyetlen szórakozása az ital, és részegen hazabiciklizve össze-vissza töri magát – persze ez lehet, hogy csak rosszindulatú találgatás a részemről, ezt nem vehetjük készpénznek. Ugyanakkor vegyük észre, hogy miközben a kisfilmben eljátssza a hattyú halálát, ezzel a fájós, tönkrement, műtött térddel mégis elég jól elsétálgat egész nap, „sasszézik” és hajlong. Persze az egészségi állapotát nincs jogom firtatni, ez tény. Azt viszont igen, hogy egy életerős férfinak tűnik, mégsem megy el dolgozni sehova, inkább részegen, félrészegen az autók között bohóckodik és pénzt tarhál a parkolót használó autósoktól ezért a produkcióért. Egy szó, mint száz, nagyon téves képet fest ez a kisfilm Ferencről, sőt pont az ellenkezője jön le róla, mint amilyen képet ő és Dániel mutat róla a világnak. Ez a kisfilm is csak az egóját fényesíti majd, és csak arra jó, hogy megerősítse őt abban, milyen fontos is ez a munka, amit ő nap, mint nap csinál, miközben ez csupán irritáló, olykor nagyon bosszantó, legfőképpen viszont kifejezetten veszélyes rá és másokra nézve is.
Ezzel a figurával rengeteg gond van, nem csak irritáló, agresszív, hanem piásan mászkál az autósok között és kifejezetten veszélyes is, amit csinál. (Bővebben az Egri Napok Blog bejegyzésében olvashatod el hozzászólásomat!!!)
Kensington Chump kiváló publicisztikát osztott meg itt velünk, csak gratulálni tudok neki a lényeglátásáért és az objektivitásra történő törekvésért. Az éremnek két oldala van, ezt soha nem szabad elfeledni. Ferenc „testvér” forgalomirányítóként tetszeleg, amely feladatra senki sem kérte fel. Jelenléte teljesen indokolatlan, sőt zavaró, balesetveszélyes is. Így ki lehet jelenteni, hogy az esetek többségében egyáltalán nem nyújt valódi segítséget, ténykedése öncélú, ripacskodó, figyelemfelhívó: hahó, itt vagyok, tessék már fizetni.
Bodnar Daniel majd felutazik a Fovarosba,hogy megtanulja,ha megtudja,a filmkeszitest.Aztan lent Egerben hasra esik a sajat nagysagatol.
Kedves (?) „Az ismeretlen ismerős” egyenlő Kensington Chump!
Hát nem vicces véletlen, hogy ön ezt a végtelen hosszú eszmefuttatását annyira fontosnak tartja, hogy szemrebbenés nélkül két helyen is elsüti! Más-más név alatt…
Kedves Jumurdzsák! Az „Egriszín” (így, egyben írva, nem külön!) nem hagyott hosszú névvel regiszrálni, ezért „kchump” a felhasználó nevem ott, amit a következőképpen választottam: (K)ensingto (CHUMP) -> KCHUMP – szó sincs arról, hogy más-más név alatt irkálni. Vállalom a nevem, és vállalom az írásom! És igen, oda is bemásoltam, mert fontosnak tartottam, hogy egy ilyen cikk (kisfilm!) legyen objektív, pláne, ha az elkészült mű messze elrugaszkodva a valóságtól egy cukormázzal leöntött színes kis mesét akar beadni az embereknek. Ha meg az „ismeretlen ismerőssel” a nevemre utalt (ami mellesleg valódi név!), csak megemlíteném, hogy maga a „Jumurdzsák”-kal egy szót se szóljon. Legközelebb akkor ragadjon billentyűzetet, ha érti, látja az összefüggéseket, és nem csak ostoba fröcsögés jön ki önből.
Az Egri Színben is.
Kedves Hogyishívják KCHUMP!
Most, hogy így felhomályosított és tökösen helyretett, elhagyom önt. Persze nagyon-nagyon bizonytalan vagyok, hogy reagálásom most is „fröcsögés”-nek számít-e az ön cizellált érzékenységi skáláján. Mindenesetre további cukormázmentes büszke szómenést kívánok Demagógia birodalmában. És sietek megszaggatni a ruhámat megbocsáthatatlan vétkemért, hogy két szóba merészeltem írni a hivatkozott blog nevét.
U.i.: Szerencsére öntől és az önhöz hasonlóan gondolkodóktól függetlenül időről időre születtek/születnek ilyen bátor és szubjektív „látleletek”, amíg a gondolat- és ízlésrendőrség be nem tiltja – „demokráciánk” még nagyobb dicsőségére, az ön teljes megelégedésére. Várom/várjuk hasonló terjedelemben és vehemenciával írt észrevételeit városunk egyéb nem kívánatos személyeiről és jelenségeiről! Talán csak akad még egy-kettő e szerencsétlen Ferin és az őt bemutató fiatalemberen kívül.
Kedves Jumurdzsák!
Nem a reagálása fröcsögős – konkrétan maga fröcsögött, tudja ez egy szófordulat. És sajnos újból megtette.
Ahelyett azonban, hogy leírná a konkrét véleményét magával a témában kapcsolatban , hogy például miért nem ért egyet a véleményemmel „szerencsétlen Feriről” (erre immár másodszor lenne lehetősége), és érvekkel támasztaná alá, hogy miért nincs igazam abban, helyette az általam használt (felhasználó)néven élcelődik, azon fennakad, majd legutóbbi hozzászólásában sértett óvodás gyerekként viselkedik. Nem, sajnos sem iróniája, sem szarkazmusa nem működik. Ami azért nagy baj, mert még a fogalmakkal sincs tisztában, amiket használ! Arról nem is beszélve, hogy ezen felül még személyeskedik is, mikor „Hogyishívják KCHUMP”-nak nevez. Nem emlékszem, hogy sértegettem volna magát, nem űztem gúnyt a maga (felhasználó)nevéből. Tudja, ez nem elegáns.
És higgye el, általában kíváncsi vagyok az ellenvéleményekre is. Sőt, arra is kíváncsi lettem volna, hogy jelen esetben maga mit lát másként Ferenccel kapcsolatban. Ehhez viszont ezt a furcsa stílust el kellene hagynia, erre semmi szükség nincs. Eleget hallom, halljuk nap mint nap a levegőbe beszélni és üres frázisokat puffogtatni vezető politikusainkat, nem szükséges, hogy maga is így tegyen. Sértegetni még egy 5 éves kisgyerek is tud, az nem teljesítmény. Beszélgetni, álláspontokat megvitatni, ellenkező véleményeket egyeztetni az igen, az érettségre utal. Amit maga művel, az ettől nagyon távol áll.
És igen, a demokrácia lényege, hogy bárki bármit mondhat, leírhat (persze ez így némileg sarkos, de ezt most hagyjuk) – csak, ha ezt megteszi, nem árt, ha az esetleges ellen-reakciókat is ugyanúgy meghallgatja, legyen az bírálat, számonkérés vagy akár felelősségre vonás is. Ez a vélemény szabadság lényege. (Voltaire is megírta: „Nem értek egyet veled, de a jogért, hogy kinyilváníthasd szabadon véleményed, akár meg is halnék!”) Ugyanis Bodnár Dániel azzal, hogy egy kedves, közvetlen embernek mutatja be Ferencet – és, ahogy ön írta Dániel szubjektív véleményt nyilvánít és a saját álláspontját mutatja be -, ezzel másokat megtéveszt, hiszen maga a kisfilm többnyire valótlant állít, ahogy azt tételesen ki is fejtettem hozzászólásomban. Hiszen, ahogy írtam, a szólásszabadság nekem is lehetőséget biztosít véleményem közlésére, nem csak Dánielnek. Viszont egy igen fontos, sőt kardinális kérdés mellett ne menjünk el! Érdekes amúgy, hogy bár két weboldalon is hozzászóltam a kisfilmhez, maga Dániel eddig egy sort sem írt vissza, nem reagált gondolataimra. Ellenben maga látatlanul, és hatalmas vehemenciával kezdte védelmébe venni Dániel alkotását és jogait – és nagy valószínűséggel kéretlenül! Csak kérdem én, ki kérte fel önt erre? Mert, amennyiben Dániel úgy érzi, hogy nem tud kiállni magáért – amit egyáltalán nem gondolnék róla -, és megkérte önt, hogy szólaljon fel helyette, az más dolog. Lenne! Mert nem hiszem, hogy ez megtörtént volna, nem olvastam a hozzászólásaiban, Kedves Jumurdzsák, hogy Dániel nevében beszélne. Sajnos a világban elég sok olyan ember van, aki másokat akar megvédeni, pedig abból az illető nem is kért, vagy legalább is nem abban a formában. (Tudom, hogy éppen most írtam le, hogy nem illik a más nevéből gúnyt űzni, komolyan mondom, hogy messze távol áll a szándékom ettől, ugyanakkor érdekes számomra, hogy egy olyan török harcosnak a nevét választotta, aki csak ultimátumokban tudott beszélni („add ide ezt, megkapod azt”), és csak fél szemmel látta a világot. Nem egy érdekes fintora ez a sorsnak?)
A gondolat- és ízlésrendőrség, meg a „bátor látlelet” rész pedig annyi sebből vérzik, hogy erre meg már reagálni sem vagyok hajlandó (pedig tudnék). Már csak azért sem, mert valószínűleg eddig el sem jutott az olvasásban, ha már a hozzászólása elején oly melodramatikusan megígérte, hogy elhagy engem. És szintén egy óvódás korú gyermek vitaképességét sugallja ez, mikor az dacból úgy vet véget egy konfliktusnak, hogy „akkor is”. :)
Szerintem segít a parkolásban! Sok ‘béna’ sofőr örülhet, hogy megállítja a forgalmat, amíg ő kitolat!
És jobb, hogy ezt csinálja, mintha a padon feküdne!!!
Őt valószínű senki nem alkalmazná ha dolgozni akarna se! Így legalább valami ‘hasznossal’ tölti az idejét!
A jogi dolgokat meg hagyjuk!!!!
Ha bármelyik járókelő segít a kitolatásban, megállítja a forgalmat egy intéssel, azt megköszönjük. Ha ezt egy ‘hajléktalan’ teszi, akkor elítéljük?
Nevetséges!
Lehet, hogy nem olvastad el a hozzászólásomat alaposan? Ferenc csak látszólag segít a pakolásban, főként inkább akadályoz. A legrosszabb az egészben az, hogy a felszínes megfigyelő számára Ferenc egy jópofa, segítő ember, akinek örülnünk kell. Nem, nem kell örülnünk! És miért is hagyjuk a jogi dolgokat?! Erre a helyzetre nem vonatkozik a KRESZ, ilyenkor egy kapcsolóval ki lehet kapcsolni?! Egy pillanatra gondolj csak bele! Ha neked Ferenc egy ilyen „parkolási segítség” alkalmával balesetet okozna (pl.: miatta beletolatnál egy érkező autóba), mert úgy gondoltad „ő azért van itt, hogy segítsen, nem kell semerre néznem, nyugodtan kitolathatok”, akkor mit csinálnál? Mondjuk kihívnátok a rendőröket, mert nem tudnátok megegyezni, hogy ki a baleset felelőse. Miután a rendőrök megtudják, hogy Ferencnek mi volt a szerepe a balesetben, téged körberöhögnének, és te lennél megjelölve a betétlapon hibásként. Ennyire egyszerű. Amúgy is, én nem tudom,hogy te hogy van vele, de ha egy járókelő tolatáskor csak úgy odapattan, és elkezd engem irányítani, „segíteni” a ki- vagy beparkolás közben, akkor én bizony határozottan megmondom neki, hogy nagyon kedves gesztus, de ne tegye! Ugyanis amit csinál, az egyrészt rám, az érkező autósra, másrészt őrá is veszélyes. Ismétlem magam immár sokadjára: ha valakit nem „hivatalból” rendelnek ki forgalomirányításra, akkor ezt ő nem teheti meg, és ebben az esetben minden felelősség az autóst, illetve a közlekedésben részt vevő személyt érint. Az, hogy te egy külső segítőre bíztad magad, nem oldoz fel a felelősség alól. Na ezért ne hagyjuk a jogi részét!!! Benne van a pakliban, hogy Ferenc egyszer balesetet okoz, csak idő kérdése! (Lehet, hogy már okozott is, csak én nem tudok róla.)
Na az meg, hogy valakinek segítség kell a ki- és beparkoláshoz (feltéve, hogy nem két busz, meg egy belógó társasház takarja a kilátást), az egyszerűen nonszensz. A béna sofőr meg adja vissza a jogosítványát azonnal, ha nem tanult meg tisztességesen parkolni. Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, mindannyiunknak van elképzelésünk róla, hogy egyesek hogyan szerzik meg a jogosítványukat, de a „béna sofőr” nem lehet mentség! És ismétlem, Ferenc nem egy jótét angyal, aki azért van ott, mert ő segíteni akar. Nem! Ő bizony rájött, hogy több pénzt tud kicsikarni a parkolójegy automata mellett, ha közben bohóckodik is. És ráadásul – de persze ezt is leírtam – egyre-egyre agresszívabban teszi ezt (ahogy a városban a hajléktalanok is egyre agresszívabbak, egyre tolakodóbbak). Csak sajnos ezeket nem látják az emberek, pláne azok, akik csak pár pillanatra találkoznak vele.
„És jobb, hogy ezt csinálja, mintha a padon feküdne!!!” Szerinted egy középkorú ember (Ferenc!) számára ez a két lehetőség van? Vagy ittasan a padon fetreng egész nap, vagy ittasan forgalmat irányít? És ahogy már számtalanszor írtam, és te is idézőjelbe tetted helyesen, Ferenc nem hajléktalan!!! Van lakása, van hol aludnia, mosakodnia, rendben tartania magát! És szerinted miért is nem alkalmaznák sehol? Nem kell mindenkinek irodában dolgoznia! El lehet menni kapálni év közben a szőlőbe, ráadásul ilyenkor van a szüret ideje, ott is lehet állást találni! Nem hinnéd, de év közben nagyon sok helyre keresnek takarítókat, vagy olyanokat, akik telkeket, kertek gondoznak, vagy csak nyírják a füvet, fát vágnak, és még sorolhatnám – tudom, mert volt egy hosszú év, mikor állást kerestem, és rengeteg ilyen álláshirdetésbe futottam bele, egy párat magam is elvállaltam, és fel is vettek, pedig bizony nem a huszonéves generációhoz tartozom! És, ha már ez is szóba került, az csak a mai fiatalság illúziója, hogy ők, mikor kijönnek az középiskolákból, egyetemekről, és nem rögtön több százezer forintos fizetéssel járó pozíciót ajánlanak fel nekik, akkor fel vannak háborodva, hogy mennyire nincs állás! (Persze azt is tudom, hogy a munka jelenleg egy összetett politikai-gazdasági-társadalmi jelenség, ami nem ennyire fekete vagy fehér, de most ebbe az irányba ne menjünk el!) Úgyhogy lenne (van!) Ferenc számára is állás, amit szerintem tudna is végezni – ráadásul ő maga mondja el a kisfilmben, hogy milyen munkákhoz volt köze – kőműves, festő, burkoló, kárpitos -, amik azért nem olyan rossz szakmák, ezekre mindig van kereslet! Ja, hogy józan életet kéne élni, ahhoz hogy felvegyék? Hát, már elnézést, senki sem kényszeríti arra, hogy igyon. Talán akkor lenne munkája is. Nem itt Egerben? Akkor költözzön el az ország másik részére, a kisfilmben úgyis nagy melldöngetéssel vállalta, hogy anno a jászságból hogy el tudtak jönni, mikor ott már nem volt munka. Csak tudod inni, bohóckodni, pénzt tarhálni könnyebb! Aztán még kisfilmet is készítenek róla, hogy mekkora színfolt is ő itt a városban!
Na látod, ez a nevetséges!
Kensington Chump – nak teljes mértékben igaza van a leírt véleményének minden pontjával egyetértek. Parkolóban történő várakozásom alkalmával beszélgetésbe elegyedtem az illuminált állapotban lévő „ismeretlen ismerős”, a parkolóknál segédkező férfival … saját bevallása szerint átlagban napi 10.000,- Ft-ot keres tisztán és hülye lenne elmenni dolgozni.
Az anyagi dolgokra nem akartam kitérni, mert erről egyáltalán nincs pontos infóm, de úgy napi 3-6000 Forintra saccoltam Ferenc bevételét. De, megmondom őszintén, Ágnes, ez a számadat sem lep meg igazán. Székes fővárosunkban sem véletlenül olyan nagy biznisz a koldus maffia, ennek sokszorosát tarhálják össze a „hajléktalanok”.
Nekem adig a pontig nem volt vele semmi bajom amig egyszer nem biritott le kis híjján a bicikliről az integetésével. Eléggé nehéz biciklisként a Kossuth Lajos úton, nem jhiányzik még ő is…
Ez a férfi nagyon kedves igen! Csak nagyon még nem ismeri senki ráadásul vigyázni is kell vele mert lop is! Én Eger egyik üzletláncában dolgozok mindennapos vásárlónk volt! Ott is előadta magát kedveskedett mindaddig míg el nem kaptuk 30tábla csokoládéval a kabátja alatt! A kedves vicces bácsiról ki gondolta volna ezt!?