Skip to main content
Közlekedés

Így fejlesztenék a város közlekedési rendszerét

By 2014. november 11.2 hozzászólás

Minap átfutottuk a város friss településfejlesztési koncepcióját, ez ugye az a dokumentum, amiben különböző témakörökre, és -városrészekre van lebontva Eger tervezett jövőképe. Érdeklődőknek is ajánljuk az áttanulmányozását, mert bár gyakran csak nagyvonalúan vannak meghatározva benne a járni kívánt ösvények, azért még így is egy érdekes kis városról szóló olvasmánynak számít. A 82 oldalas pdf dokumentum ide kattintva tölthető le.

Jelen cikkünkbe mi egy témakör-, egyetlen intézkedését pécéztük ki magunknak, történetesen a “3.1. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése – 3.1.1. Városi közlekedési rendszer korszerűsítése” részt. Rá tudunk függni az ilyen dokumentumokra, így nem ígérjük, hogy nem lesz még hasonló bejegyzésünk, de egyelőre csak ennyit tervezünk kiemelni belőle. Előrebocsájtjuk továbbá, hogy bár az egész blogunkhoz kell egy intenzív Eger-mánia, a jelen írásnál kiváltképp igaz ez, hosszú lesz és unalmas :(

A város közlekedési rendszerének továbbfejlesztését a jelenlegi hálózat működőképességének fenntartása mellett, megfelelő ütemezéssel kell előirányozni. Cél a közlekedés és környezet minőségének együttes javítása, mely érdekében a közlekedés káros hatásait a terület-felhasználás rendszerével összehangoltan mérsékelni kell. A területrendezés eszközeivel az utazási igények mennyiségét csökkenteni kell. A közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés arányát lehetőség szerint a tömegközlekedés irányába kell előmozdítani. Meg kell valósítani az utazások integrációját.

Eger közlekedésfejlesztése illeszkedik az átfogó ágazati fejlesztési stratégiák, koncepciók és tervek rendszerébe.

Az Országos Területrendezési Terv és a jóváhagyás előtt álló Nemzeti Közlekedési Stratégia meghatározza a város külső kapcsolatainak fő hálózati elemeit. Az 1822/2011 (VI:29.) kormányhatározat az országos gyorsforgalmú és főúthálózat fejlesztési ütemezését is meghatározta.

A város belső közlekedési rendszerének fejlesztésére, a településszerkezeti tervben meghatározott közlekedési elemek figyelembevételével, az intermodális csomópont közösségi közlekedési csomópont megvalósíthatósági tanulmánya részletes javaslatokat tartalmaz.

A Nemzeti Közlekedési Stratégiában a közlekedésfejlesztésre kitűzött fő célok Egerre is érvényesek:
– a megyeszékhelyek elérhetőségének javítása
– a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának növelésével az egyéni közlekedés arányának csökkentése
– a közlekedésből származó ártalmak csökkentése
– a lakóterületek úthálózatának tehermentesítésével
– a közösségi közlekedési járművek korszerűsítésével
– a nem szennyező közlekedési módok: kerékpáros és gyalogos közlekedés arányának növelésével
– a forgalombiztonság növelése az egymást keresztező közlekedési pályák csomópontjainak szabályozásával.

(A város külső közlekedési hálózati kapcsolatainak fejlesztésére vonatkozó elképzelés részletesen a 2.4. A hiányzó makroszintű infrastrukturális elemek megvalósítása fejezetben található.)

A városi közlekedési rendszer fejlesztésének 4 fő területe:
– A közúthálózati hiányok pótlása
– 25. sz. főút keleti elkerülő (2021-2024 közötti programciklus) megvalósítása, és a jelenlegi átmenő főút forgalomtechnikai felülvizsgálata,
– Déli iparterület közúti kapcsolatainak kialakítása (2015-2020)
– Az intermodális csomóponthoz kapcsolódó fejlesztések a meglevő közúthálózaton (Sas utcai aluljáró, csomópontépítések: Hadnagy utcai cspk) (2015-2020)
– A parkolási rendszer korszerűsítése
– Parkolási kapacitás növelése a városközpont környezetében
– A meglevő közúthálózat forgalomtechnikai korszerűsítése a forgalombiztonság javítása:
– körforgalmú csomópontok építése
– gyalogos átkelőhelyeknél középszigetek építése,
– szintbeni vasúti átjárók korszerűsítése

A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (3.3.3. pont)

Ez volt a bevezető, az érdemi rész innen jön, amiben kifejtik az érintett területeket.

A település belső közúti hálózati fejlesztéseit meghatározó létesítmények és kapcsolódó intézkedéseik.

A 25. sz. főút Eger belterületét elkerülő nyomvonalának kiépítéséhez kapcsolódó közúti fejlesztések:
– A jelenlegi 25. sz. főúti átkelési szakasz területelválasztó hatásának csökkentésére, az út forgalmi vizsgálata alapján a keresztmetszet – csökkentés illetve a gyalogos keresztezések sűrítése indokolt
– A települési úthálózat és az elkerülő út közötti különszintű kapcsolatok a Hadnagy utca vonalában és a Cifrakapu utca felől kiépítendők
– Az elkerülő út megvalósításával felülvizsgálandók az országos közutak bevezető szakaszainak kezelői határai

Az intermodális csomópont programjában szereplő közúti fejlesztések:
– A vasútállomás átépítésével a vasúti üzem a Sas utca szintbeni keresztezésének kapacitását tovább csökkentené, ezért 2×1 sávos közúti aluljáró építését tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmány

– Az intermodális csomópontot határoló utak kiépítését és a megközelítő utak forgalomtechnikai korszerűsítését (pl. buszsávok) a beruházás részeként meg kell valósítani.

Az egyes településrészek közúti hálózatfejlesztése a meglevő hálózatok hiányainak pótlása, illetve a területfejlesztések új közúti kapcsolatainak kialakítása:
– A jelenlegi 25. sz. főúttól nyugatra eső területeken a meglevő kelet-nyugati gyűjtőutak észak-déli irányú összekötése szükséges
– A déli iparterület fejlesztés új közúti kapcsolatok kiépítését teszi szükségessé
– Eger és Felnémet közúti kapcsolatának fejlesztése a Nagylaposi út kiépítésével, a jelenlegi „egyutcás” összeköttetés megszüntetése

A meglevő úthálózaton elsődleges cél az útvonalak kapacitását meghatározó csomópontok rendezése, a forgalombiztonság növelésével.

A területi adottságoktól függően a legkedvezőbben alkalmazható csomópont típus a körforgalom.

Az új útvonalak (251. sz. – 2500j. út, Keleti elkerülő út, Intermodális csomópont közúti kapcsolatai) tervei már általában körforgalmú csomópontokkal készültek.

A vasút – közúti szintbeni közúti átjárókhoz kapcsolódó csomópontok (Vécseyvölgy u. – Gárdonyi u., Sas u., – Kertész u.) jelzőlámpás szabályozása szükséges.

A fő- és gyűjtőutak gyalogos keresztezési pontjain a forgalmi irányokat elválasztó középszigetek építésével lehet a baleseti veszélyeket jelentős mértékben csökkenteni.

A keleti elkerülőúttal kapcsolatban vannak fenntartásaink, legalábbis, hogy ár-érték arányban van-e rá szükség. Az kétségtelenül jó lenne, ha tehermentesítenék a 25-ös utat, viszont Egernek nincs olyan komoly átmenőforgalma, ami miatt ez lenne az egyetlen (és legjobb) megoldás. Véleményünk szerint egy elkerülő útra szánt összegből sokszorosan kijönne a 25-ös újragondolása egy olyan zöldhullám kiépítésével, amiben megállás nélkül lehetne végigmenni Egeren Lajosvárostól-Felnémetig. Az ilyen megállás nélküli autók is undik, meg büdösek és hangosak, de fele, vagy harmad annyi időt töltenének a városban, mint jelenleg. A keleti elkerülőt az autósok töredéke használná, hiszen ha csak nem gyorsforgalmi útnak építenék meg, jelképes időt lehetne megspórolni vele, ha azt nézzük, hogy a 25-ös majdnem középen vágja ketté Egert, ez meg tenne egy félkört körülötte. Az egyetlen gyakorlati hasznát mi a keleti városrészek bekapcsolásában látnánk, itt is kérdéses viszont, hogy ami papíron jól mutat, arra a gyakorlatban hogyan reagálnának a környék ingatlanárai, és ingatlantulajdonosai. Ezt persze, csak úgy mint az út indokoltásgát, mi soha nem fogjuk tudni megmondani, erre vannak a mindenféle közúti közlekedési szakemberek, akik tanulmányokkal alá tudják támasztani, hogy mi és miért indokolt. Ilyet mi még nem láttunk az elkerülő útról, persze biztos, hogy létezik, ha egyszer hozzájutunk, valószínűleg a másodperc tört része alatt belátjuk, hogy nincs igazunk.

A cikkely másik érdekesebb pontja az intermodális csomóponthoz kapcsolódik: kevés jobb ötletet tudunk elképzelni most Eger közlekedésében, mint építeni végre egy aluljárót a Sas útra. Tegyék meg, a csomópontot sem kell bevárni vele, mi adunk ásót, sőt, magunk is elkezdjük aláásni a területet, csak kezdjenek már vele valamit. Idegbaj, amikor már a négysávosról sem lehet lekanyarodni a Sas útra, mert a kereszteződésig áll a kocsisor vége az érkező-induló-tolató-mindent csináló vonatok miatt.

Közösségi közlekedés
A közlekedésfejlesztés általános céljai között az egyik legfontosabb a közösségi közlekedés arányának növelése az egyéni személygépkocsi közlekedéssel szemben. Egerben a közösségi közlekedés jelenlegi 25 %-os aránya az összes helyváltoztatáson belül a szolgáltatási színvonal jelentős javításával növelhető csak. A fejlesztést arányosan mind a vasút, mind az autóbuszközlekedés területén kell végrehajtani, a hálózatra, a szolgáltatásra és a járműállományra kiterjedően. A közösségi közlekedés arányának növeléséhez járul hozzá a kombinált utazási módok (intermodalitás) kialakítása.

Vasúti közlekedés
A város intermodális közösségi közlekedési csomópontjának létrehozására készült megvalósíthatósági tanulmány szerint a Eger vasútállomás jelenlegi alulhasznosított területein a vasúti létesítmények koncentrált kialakításával az intermodális csomóponton kívül városfejlesztési terület is létrehozható. A tervezett vasúti pályaudvar 4 vágányos fejvégállomás, a jelenlegi felvételi épület megtartásával.

A MÁV a vasúti szolgáltatás színvonalának növelésére Füzesabony felől közlekedő vonatok üzemének meghosszabbításával Felnémetig közvetlen kapcsolat biztosítható a város északi részének. Az előzetes vizsgálatok szerint a meglevő Egervár megállóhely és Felnémet végállomás között a lakótelep és északi kereskedelmi központ környezetében új megálló (Cifrakapu) létesítése indokolt.

Az Eger és Füzesabony közötti Maklár – Andornaktálya települések ingázó forgalma számára a vonalon elővárosi vasúti jellegű üzem lehetősége megvan.
Eger vasútállomás déli vasúti kapcsolata a meglevő hálózat két vonalon is biztosítható: a Lajosváros menti vonaltól keletre és a – jelenleg alig funkcionáló – rendező pályaudvaron keresztül is. A két vasút vonal közötti terület fejlesztésének lehetőségét az egyik vasúti kapcsolat megszüntetése nagy mértékben növeli, jó közúti megközelítést biztosítva.

De régóta halljuk már a Cifrakapu út környéki vasútállomás építését… Magát az ötletet akkor tartanánk jónak, ha a pesti vonatokat is kivinnék Felnémetig, ha csak a füzesabonyiak érintenék ezt a megállót, akkor gyanús ugyanis, hogy ez sem érne el annyi embert, amennyit elérhetne. Bár tervezik a vonatok városon belüli használhatóságát is, ez egy új fejezetet nyitna Eger tömegközlekedésében, ami jócskán fel tudná forgatni a jelenlegi berendezkedést – így a tervezett felsővárosi megálló funkcióját is.

Autóbusz közlekedés
Az intermodális csomópont koncepciója a vasútállomáshoz csatlakozóan új autóbuszpályaudvar építését tartalmazza.
Annak érdekében, hogy a legnagyobb utasforgalmú belváros közvetlen kapcsolata megmaradjon a meglevő autóbuszállomás megtartandó, a két végállomás között a funkciók megosztásával kedvező hálózati rendszer jöhet létre. Az intermodális csomópont egyrészt a jelenlegi pályaudvarhoz vezető útvonalakat tehermentesíti, másrészt az intermodális csomóponthoz vezető útszakaszokon buszsávok létesítésével az eljutási időket csökkenteni lehet.

A végállomási rendszerek fejlesztésével összefüggésben szükséges korszerű utastájékoztatási rendszer és forgalomirányítási rendszer megteremtése is.

A helyi autóbuszvonal hálózat bővítése két jelentős városfejlesztési területre terjed ki:
– A déli iparterület fejlesztése a Lajosvárost érintően új járat indítását teszi szükségessé.
– A város nyugati részén a volt laktanya területfejlesztésének megközelítése az intermodális csomópontot érintő járattal jelentősen javul.

A hálózatfejlesztés további területe a Pásztorvölgy – Berva kapcsolat, az üzemeltetés racionalizálásának lehetősége.

Végállomási fejlesztések szükségesek a déli – lajosvárosi hálózatbővítéssel összefüggésben illetve az Agroker végállomás, a Vécseyvölgy és az Egerbaktai út területén.

A meglevő hálózat kritikus szakaszain a szolgáltatási színvonal növelésére autóbuszsávok kijelölése illetve a jelzőlámpás csomópontokban az autóbuszok előnyének biztosítása ad lehetőséget.

Ennél a résznél teljesen feladtuk, amit eddig tudtunk az intermodális csomópontról. Részben örültünk ennek, mert eddig úgy volt, hogy a jelenlegi buszpályaudvart turisztikai célra használnák majd később – ami jól hangzik, meg minden, csak akkor úgy kihalna a környék (köztük az Agria Park is) hogy csak na. Az tehát jó, hogy hagynának a szűken vett belvárosban is egy pályaudvart, csak akkor mi és hogy a vasútállomás melletti? Ezeknek az intermodális csomópontoknak pont az a lényegük, hogy leegyszerűsítik a közlekedést, minden helyi- és helyközi közlekedési forma egy helyen van, könnyű átszállni, könnyű tervezni, ilyenek. Ehhez képest mi akkor ezt megbolondítanánk azzal, hogy két buszpályaudvarunk lenne, megosztott feladatokkal? Ennyiből nem túlzottan értjük a tervet, de majd ennek is utánanézünk, ha lesz több anyag róla – a megvalósulással úgysem kell számolni még a következő pár évezredben.

Parkolás
A város parkolási rendszerének fejlesztése egyrészt a városközpont környezetében a parkolási kapacitások növelésére, másrészt a parkolás szabályozás kibővítésére terjed ki.

A vár környezetében a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan a parkolás rendezése is szükséges.

A városközpont környezetében új parkolási lehetőség kialakítása parkolóház építéssel biztosítható.

A központtól délre az Uszoda és fürdőkomplexumhoz csatlakozóan célszerű parkolóházat építeni.

A vasútállomásnál tervezett intermodális csomóponthoz a P+R rendszerű parkolás felszíni parkoló-építéssel megoldható a vasútállomás területén (- 100 fh). A vasúti személyszállítás tervezett változtatásához kapcsolódóan az Eger – Felnémet szakaszon az állomásokhoz v. megállóhelyekhez P+R parkoló építése célszerű (Felnémet, Cifrakapu).

A parkolás-szabályozás területének növelése a városközponttól délre a Hadnagy utca térségében lesz indokolt.

Speciális igény Egerben a turistabuszok parkolási lehetőségének biztosítása. A városközpont és a főbb turista-célpontok környezetében általában csak fel-leszállóhely alakítható ki, a tartós parkolást javasoljuk a déli iparterület megszüntetendő vasúti területen biztosítani, ahonnan az autóbuszok átlagosan 15 – 20 perc alatt a felszállási helyre hívhatók.

Magukat a P+R parkolókat támogatjuk, bár kétségtelen, hogy ehhez irgalmatlan összeget kéne még a tömegközlekedésbe fektetni. Alacsonypadlós, modern buszok és többnyelvű, jelen idejű utastájékoztató rendszer nélkül többet ártanánk mint használnánk, jelenlegi formájában ugyanis egyszerűen nem lehet turistáknak ajánlani a tömegközlekedésünket. Márpedig Egerben túlnyomó részt ők vennék igénybe a P+R parkolást, és közülük is inkább a külföldiek, akik ha csak nem muszáj, akkor inkább nem kockáztatják a városon belüli autózást. Amíg az Agria Volán anyagi lehetőségei miatt nem képes ellátni ezt a feladatot, addig pedig tényleg a belvárosi parkolásra kéne rágyúrni, például az olvasott, fürdőnegyedi új parkolóházzal.

Szólj hozzá! 2 hozzászólás

  • Hozzátenném: Ha a MÁV Cifrakapu környékén megállót létesítene, a buszpályaudvar zsúfoltsága csökkenne az észak felé induló buszok ( Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva) vonatkozásában. Ha a Máv az Eger-Szilvásvárad közötti vonalon a város területén áthaladó részen, még egy belső megállót kialakítana, akkor ezen a szakaszon sűríthetné a járatait. Ez a busz helyi járatokra is hatással lenne ( a belvárosi szennyezettség csökkenhetne). Sajnos, ez már évtizedes javaslat, ami nem “akar” megvalósulni.

  • eszes szerint:

    iGY IGAZ !!! A TESCOS MEGÁLLÓ IS MÁR LEPOROLÁSRA VÁR – JA IDE 13-ÓRÁRA ÉR A DÉLI HARANGSZÓ IS……