Ez most egy ilyen hét, tegnap a kürtőskalácsos fagyi, most meg ez… Az egész egy gyanútlan sétával kezdődött a verőfényes tavaszi napsütésben. Ott voltunk a Széchenyi utcán az embertömeg közepén és csak ugyanazt csináltuk, mint körülöttünk a legtöbben mások is: ezerrel szívtuk magunkba a D-vitamint és próbáltuk elfelejteni az előző napok elázós rémálmait. Csodáltuk az épületeket, villanyoszlopokat, galambokat, jó nőket kerestünk a teraszokon, egyszóval minden úgy történt, ahogy az egy szép napon történni szokott. Amikor a meki mellé értünk, láttuk, hogy megint van valami reklám az ablakon, de hát történt már ilyen máskor is. Ám mielőtt tovább siklott volna a tekintetünk, mintha egy sajttorta mosolygott volna ránk a képről. Visszanéz, fókuszál, és baszki ez tényleg egy sajttorta. A legenda igaz. Van. Mekis. Sajttorta. Egerben.
Idén januárban írtunk róla, hogy a McDonald’s tervei közt szerepel a McCafé kínálatának eljuttatása olyan éttermekbe is, ahol helyhiány miatt nem került kialakításra a kávézó rész. A byMcCafé-nek keresztelt világmegváltó ötlet az akkor említett 24 étterem helyett végül 55 egységet érintett, ami csak jó – ennyivel több helyen lélegezhettek fel a sajttortarajongók.
Mert az egy dolog, hogy a McCafé kávéi is elérhetőek lettek ezekben a kiválasztott éttermekben, a valódi lényeg az, hogy a kávékkal együtt jött a sajttorta is. A karamellás sajttorta. A sajttorták Harley-Davidsonja. Az 55 étterem közt pedig ott tündököl az egri is, így már túl is vagyunk életünk első egri, mekis sajttortavásárlásán. Az élmény pedig? Hát… Arra nincsenek szavak. Létezik szerelem ember és sajttorta között.
Nagyon finom. A gyerekek először nem akarták nekem elhinni, mert az annyira nonszensz, hogy sajt meg torta…de aztán megkósolták és kétszer mentünk vissza újat rendelni, mert végül mindenki kért.