Azt valószínűleg sokan tudják, hogy a székesegyház régen a várban volt – ennek a romjai máig láthatóak a stílszerűen romkertnek nevezett területen. Azt viszont valószínűleg már kevesen tudják, hogy hogy nézhetett ki ez az épület és pláne, hogy mekkora lehetett. Sári Lajos megmutatta a még régebben készült rajzait a katedrálisról, mi pedig most tovább adjuk a kincseket, hogy más is láthassa őket. Ezúton is ezer hálánk értük!
A rajzokon két dolog nagyon látványos, az egyik, hogy milyen iszonyat szép volt az egykori székesegyház épülete! A másik pedig, hogy milyen monumentális volt ez a szép épület! A vár ugye egy dombra épült, mely így tovább fokozza a már önmagában sem apró templom méretét a városból nézve. Eszméletlen lenne, ha még ma is állna a katedrális! És jó hír, hogy akár nem sokára állhat is! Persze nem az egész épület, de a vár sokéves tervei között szerepel a homlokzat újbóli felépítése. Ha ez egyszer valóban megtörténne, elképesztően más karaktert kapna a város.
Amíg várunk a csodára, ajánljuk még egyszer Sári Lajos leírását és rajzait alább:
Egy régen volt templom története…
A 12. századi román stílusú, a 14. században gótikus stílusban átépített háromhajós püspöki székesegyház, majd a 15. században gótikus csarnoktemplommal bővített Szent János katedrális története rajzokon elbeszélve…
A katedrálisnak a Vár keleti falának közepe mellett fekvő maradványai most is látogathatók és megtekinthetők.
A csarnoktemplom legmagasabb oszlopcsonkján az 1804-ig legnagyobb magyar püpökséget alapító l.István szobra áll. Déli fala közelében a 11. szd.-ban épített rotunda(szintén látható maradványok) a Vár és a püpökség első temploma volt.
A romkert fotója és a rajzok után városfotóra montírozott – a monumentalitását érzékeltető – látvány-vázlat…, hogy miként mutatna a városkép és a várbeli látvány, ha az 1552-es várostrom nem tesz végzetes kárt benne és későbbi századok történelmi viharai nem hozzák el végeleges pusztulását…(kék színnel a csarnoktemplom, a második gótikus bővítés). Utolsó képen pedig a katedrális részbeni alaprajzára szerkesztett látványrajz, kelet felől.
Régi metszetek ábrázolása és egyes leírások szerint méretei (100m körüli hossz) a korabeli készültségű kölni dóméval vetekedtek. A magassága (a tornyaié is, de különösen a keleti végi gótikus csarnoktemplom bővítményé) monumentális megjelenését még kiemelte…
Eger – Vár
Látványrajz(vázlat)ok: Sári Lajos – 1987., 1992.
Városkép-fotós látvány-vázlat: Sári Lajos
Romkert fotója: Szinok GáborForrás:
l. Rajzokhoz (1987.-1992.)
– a Vármúzeumban a Vár kiállítási anyagában, leírásokban, makatteken és fotókon dokumentált kutatási eredmények
– Vár és várostörténeti munkák, kalauzok
ll. Szöveghez
– Vár és várostörténeti munkák, kalauzok
– Wikipedia – EgerMegjegyzés:
– a három azonos állapotot ábrázoló rajz magyarázata: a legjobb fotó, a fekete-fehér és a tágabb háttérbe helyezett, hogy ki-ki a kedve szerintit szemlélhesse…
– mind a rajzokon, mind a látványmontázson a templom hátterében látható északi várkaputól balra az abból a korból fennmaradt egyetlen várbeli épület, a Püspöki(gótikus) Palota látható.Sári Lajos
Köszönöm!