Július egyik fontos híre volt, hogy hónap közepétől a Volánbusz irányítása átkerült a MÁV-hoz. Homolya Róbert, a vasúttársaság vezetője szerint a kormányzati politikában a közösségi közlekedés gerince a vasút lett, és a jövőben számos változás várható a területen.
Az elképzeléseket böngészve az alapgondolat szinte minden esetben érthető és örvendetes. Egységes jegy- és bérletértékesítési-, valamint egységes forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert szeretnének kiépíteni, teljes tarifaközösséget hoznának létre, összehangolnák a menetrendet. Van azonban egy pont, mely komoly aggodalomra ad okot: megszüntetnék a párhuzamosságokat. Ahogyan Homolya Róbert fogalmazott,
„minden párhuzamosságot.”
Az Eger – Budapest buszok éppen ilyen párhuzamosságnak számítanak. Jelenleg félóránként indulnak járatok megyeszékhelyünkről a fővárosba, ezek közül minden második expressz, tehát a két település között egyetlen megállójuk van csupán. Vonatok jelenleg kétóránként indulnak a Keletibe, decembertől a tervek már óránkénti ütemes indulásról szólnak. A célkitűzést figyelembe véve az expressz buszjáratok törlése gyakorlatilag garantálható. Az meg még kérdéses, hogy teljesen megszűnik-e a buszos összeköttetés Eger a főváros között, vagy a több helyen megálló változatok megmaradnak, amilyen például a Kazincbarcikából Egeren át Budapestre tartó busz, vagy az Egerből induló, viszont Kerecsenden, Detken, Gyöngyösön, stb. helyeken is megálló alternatíva. Teljes megszűnésre is láttunk már példát, a szomszédos megyeszékhelyről, Miskolcról 2012-óta nem járnak közvetlen buszok Budapestre.
A párhuzamosságok megszüntetése nem alapvetően rossz gondolat, és a vonatok mellett is több minden szólhat. Egy ideális világban csökkentik a közutak terheltségét, akadálymentesek, szállítható rajtuk kerékpár, és gyorsabbak lehetnek mint a buszok. Nálunk azonban kicsivel másabb a helyzet, a vonatok még csak menetrend szerint sem gyorsabbak, és az állandósult késések miatt nagyságrendekkel kiszámíthatatlanabbak a buszoknál.
Az esetek nagy többségében a vonatok is alkalmasak ugyan arra, hogy eljussunk A-ból B-be, de napi rendszerességgel használva őket, jelenleg nem jelentenek alternatív közlekedési módot, legalábbis egy Eger-Budapest távon biztosan nem. Ha úgy szűnnek meg, vagy ritkulnak jelentősen a buszok, hogy közben nem javul érdemben a vasút színvonala, két káros következménnyel számolhatunk: 1) romlik Eger összeköttetése a fővárossal és 2) megnövekszik a közúti forgalom a két város között.
Homolya Róbert szerint a buszjáratok átszervezése hosszabb időt vesz igénybe, pontos dátum egyelőre nincsen. Rosszabb esetben hónapok, kicsit kevésbé rossz esetben évek is lehetnek még hátra a reformig, lélekben azonban már érdemes szoktatni magunkat a gondolathoz, hogy előbb-utóbb valószínűleg búcsút kell intenünk a jelenlegi legjobb közösségi közlekedési alternatívának Eger és Budapest között.
