Skip to main content
Közlekedés

Ötletek a Katona téri parkolóházra

By 2020. szeptember 25.

A félbemaradt szeptemberi Közgyűlésen többek között a Katona téri parkolóház ügye is napirendre került volna. Ahogyan az már mindenki számára ismert lehet, az összesen 9 szintes és 153 autó befogadására alkalmas ingatlan egy mérsékelten sikeres történet Eger életében, vizsgáljuk akár funkcionális-, akár gazdasági oldalról. A ház a kelleténél kicsit szűkösebb lett, így közlekedni is nehézkes benne, meg a parkolóhelyek mérete is ki van centizve, emellett évente mintegy 45-50 millió forint veszteséget okoz a városnak – ráadásul úgy, hogy az épület közben nem is Eger tulajdona. Megvásárlására most nyílna lehetőség 426 millió forintos áron, de mivel ilyen célra nincsen ennyi pénze az önkormányzatnak, így inkább befektetőt keresnek, aki megveszi a házat a „…

…426 millió forintos vételáron és mindezek mellett a következő 15 évben kisebb összegű bérleti díjat kér, illetve biztosítja annak a lehetőségét, hogy a város akár a bérleti jogviszony fennállása alatt, akár a bérleti jogviszony végén az ingatlant a mostani rögzített áron megvásárolja.”

Az idézet a forrásként használt közgyűlési előterjesztésből származik, ez a bejegyzés végén letölthető.

Amennyire viszont nyűg a városnak a parkolóház, legalább annyira szükségünk is van rá, mert nélküle egyszerűen összeomlana a belváros északi részének közlekedése. Parkolási csúcsidőben (ezen a környéken ezt értsük kórházi rendelési időnek és a piac nyitva tartási idejének) iszonyat sok autót benyel az épület, ezek a járművek, ha utcán maradnának, az egyet jelentene az anarchiával. Kétségtelenül szükség van tehát a ház kapacitására, viszont a veszteség csökkentése nem egyszerű feladat. A 45 millió forint / minden megkezdett óra díjszabás jó ötlet lenne, a parkolóhelyek viszont nem adhatók ki emelt áron, hiszen akkor kevesebben állnának be – többen maradnának kint, és megint csak ott tartanánk, hogy anarchia van az utcákon… Az épület helyzete nem jó, de nem is tragikus, eljátszottunk a gondolattal, hogy mivel lehetne javítani a kihasználtságát és így növelni a bevételét. 

Térnövelés. A napközbeni használók fő ellensége a szűkösség. A parkolóhelyek szélessége sem ideális, de óvatosan azért be lehet állni, ezek méretét megnövelni ár-érték arányban aligha érné meg. Ennél komolyabb probléma viszont az autók közlekedésére hagyott hely. Ha parkolnak a rámpákkal szemben, akkor szinte lehetetlenség egy ívben rákanyarodni a felhajtókra. Az Y alakban bűvészkedés eleve sok vezetőt megrémít, hát ha ezt a manővert még ráadásul zárt térben, kevés fénynél és csomó autó között centizgetve kell is végrehajtani, akkor az a többségnél végképp visszatartó erő lehet a ház használatától. Érdemes lenne megvizsgálni a lehetőségét, hogy néhány parkolóhely megszüntetésével javítható lenne-e a helyzet és így csábítóbb lehetne-e a ház. Ha igen, akkor lehet ugyan, hogy 153 helyett mondjuk csak 120 maradna a házban, de ha a maradék helyeket többen használnák, akkor összességében mégis jobban járhatnánk.

Nyitva tartás hosszabbítás. A ház másik nagy hiányossága a korlátozott nyitva tartás. Ahogyan a koronavírusos-bosszankodós cikkünkben is említettük, az épületet „minden estére bezárják, hogy aztán 22:00 és 6:00 között senki se ki, se be. Így működnek a bérletesek is, mindegy, hogy éves, vagy turista, délután eldönti, hogy kell-e éjjel az autó, és utána aszerint cselekszik: beáll vele a házba, vagy utcán marad.” Ha a kihasználtság növelése a cél, ezen mindenképp szükséges változtatni. A bent parkoló autókat nem lehet őrizetlenül hagyni estére, innentől kezdve két megoldás elképzelhető: vagy 0-24-ben szükség van portásra, vagy pedig meg kell oldani, hogy záróra után csak az tudjon bemenni a házba, akinek ott van az autója.

Balra kanyarodás. A Zalár utcára kihajtva jelenleg csak jobbra lehet kanyarodni. Így miközben egyik célunk a belváros forgalomcsökkentése, egy egész parkolóházat ráküldünk a Zalár-Markhót-Knézich kör megtételére. A témával a HEOL is foglalkozott a közelmúltban, és bár nem tűnik bíztatónak a helyzet, valóban jó lenne, ha megoldódna a probléma. Csodát valószínűleg nem tenne az újdonság, de ha napi 5 autóval több hajlandó lenne emiatt bemenni az épületbe, akkor már előrébb lennénk.

Bérletesek. A parkolóház az esti bezárást leszámítva viszonylag jó alternatívát kínál a belvárosi autótulajdonosoknak garázs helyett. Az persze nem jó, hogy folyamatosan mozognak mások is az autók körül, de cserében azért mégis kisebb a forgalom, mint az utcán, mégiscsak kamerák őrzik a házat és hát persze nem esik bent az eső, meg a nap sem tűz nyáron. A felsőbb szinteket ennek megfelelően leginkább bérletesek lakják. Az ő számuknak megőrzéséhez, és esetleges bővítéséhez a jelenlegi ár megtartása (vagy csak minimális emelése) szükséges. Most 90 ezer forint egy évre a bérlet, ergo 7 500 forint havonta. Kiadó garázst 15 ezer forint körül lehet találni a belvárosban, a különbség tehát 7 500 forint. Ez lehet nagyjából a lélektani határ is, hiszen ha csökken az arány, és mondjuk „csak” 4-5 000 forinttal lenne olcsóbb a parkolóház havonta, akkor ennyi különbségért már többen választanák a garázst, ami drágább ugyan, de cserében nincsenek mások az autó körül.

Autómosó. Nyilván nem ismerjük a pontos lehetőségeket, de ránézve simán el tudnánk képzelni egy autómosót a házban, mondjuk az elektromos töltők költöztetésével, vagy lent a -1 szinten. Ez bevételt is hozna, meg hasznos is lehetne, mivel a belvárosban nincsen ilyen szolgáltatás jelenleg. Ez az utolsó egy személyes vágy, amit előre is köszönünk az új tulajdonosnak, ha megvalósít.

Kapcsolódó letöltés

Előterjesztés