A bérek és az ingatlanárak párhuzamos emelkedése különböző módokon érinti az embereket, attól függően, hogy hol élnek. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb városokban fokozatosan szűkülnek az ingatlanvásárlási lehetőségek, tehát leegyszerűsítve, a bérek növekedése egyre kevésbé tudja tartani az ingatlanárak növekedésének ütemét.

Néhány kivételtől eltekintve, mint például Salgótarján, a folyamat szinte minden hazai nagy- és középnagyvárost érint, az igazi kérdés inkább a drágulás üteme. A G7 kiszámolta és grafikonra vitte az éves szja-alapot képző jövedelemből megvehető négyzetméterek számát, ahol Eger is látható.

Városunkban 2013-ban még 14,25 négyzetmétert vásárolhattunk az átlagjövedelmünkből, 2019-ben viszont már csak 10,91-et, tehát a pénzünk durván 23%-kal ért kevesebbet ilyen célra fordítva. Eger ezzel a középmezőnybe tartozik, Budapesttel együtt mindössze 9 városban vált nálunk is nehezebbé ingatlanhoz jutni: Tatabányán, Székesfehérváron, Veszprémben, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Kecskeméten és Miskolcon.