Október 20-án átadták az új futókört az Érsekkertben. A fejlesztés keretében 42,5 millió forintos támogatással, összesen mintegy 95 millió forintból egy 1330 méter hosszúságú rekortán futókör valósult meg. Érdekesség, hogy a Margit-szigeti után a miénk Magyarország 2. leghosszabb, és talán 2. legszebb pályája is.
A beruházásról, ahogyan minden másról is, nyilván megoszlanak a vélemények. A leggyakoribb ellenérv, hogy a városokban – így Egerben is – eleve kevés a zöldfelület, ezért a meglévőkre fokozott figyelmet kell fordítani és semmiképpen sem szabad az arányukat tovább csökkenteni például azzal, hogy 1330 méter hosszúságú, betonalapzatú csíkot építünk rájuk. Az álláspont ebből a szemszögből teljesen érthető, de az éremnek itt is van egy másik oldala, és mi inkább afelé hajlunk.
Egészen mély meggyőződésünk, hogy egy városi zöldfelületnek akkor van értelme, ha azt aktívan használja a városi lakosság. Hogy ugyanezt mondanánk-e a kissé zsúfoltabb Tokióban, New Yorkban és Párizsban is, azt nem tudjuk, de egy Eger méretű város esetében biztosan így gondoljuk. A magunk 50 ezer lelkével, a Bükk lábánál akkor sem lenne kilátástalan a helyzet, ha az egész várost betonba öntenénk, de erről azért szerencsére szó sincs. Az viszont tény, hogy lusták vagyunk mint a lajhárok, és hiába vannak parkjaink, elvétve látogatjuk azokat, főleg nem sportolási szándékkal. Velünk az élen, a magyar lakosság meghatározó részét esetleg csak erőszakkal lehetne rávenni a rendszeres testmozgásra. Hiába fekszik fantasztikus természeti közegben Eger, és szívhatnánk kristálytiszta hegyi levegőt alig pár kilométer távolságra, a legtöbben évente esetleg egyszer, egy kétórás séta során kapnak ízelítőt a Bükkből, amikor aszfalt úton kisétálnak a Fátyol-vízeséshez, de persze oda is csak a legközelebbi parkolótól. Aligha kérdés, hogy ez rossz életmód, viszont a népeket helyi szinten átneveleni nem lehet és nem is kell, alternatívát viszont jó, ha tud mutatni a város.
Az új futókör egy ilyen alternatíva lehet. A pompás környezetben kanyargó pálya olyanokat is rávehet a futásra, akik eddig csak elvi szinten ismerték a sportág létezését. A múlt tapasztalataiból már tudjuk, hogy az új bicikliutaknak hála is számos új kerékpáros született, ahogyan az új köztéri kondiparkokon is megjelennek olyan arcok, akik korábban nem mozogtak rendszeresen. Jelenlegi sportinfrastruktúrájával az Érsekkert a legjobb úton halad afelé, hogy Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb és legjobban hasznosított városi parkja lehessen. Közös célunk, hogy minél több ember, minél többet mozogjon a városban, és ha ennek az az ára, hogy le kell betonozni 1330 métert Eger legnagyobb parkjából, ám legyen, véleményünk szerint még így is megéri az áldozatot.
