Érdekes kérelmet tárgyal a Városgazdálkodási Bizottság június 20-án, amiben nem is maga a kérelem izgalmas igazán, hanem a mögötte álló szándék.
A történet röviden annyi, hogy az Érsek utcában jelenleg már kávézót üzemeltető Kft. kibérelt egy másik, a vendéglátóhely szomszédjában álló üzlethelyiséget is az EVAT-tól, amit értéknöveléssel felújít és mely munkához most anyagi támogatást kér a várostól. Ez az igény nem egyedi, és közös érdeket szolgál: ha valaki városi tulajdonú ingatlant újít fel olyan módon, hogy az a későbbiekben, egy esetleges későbbi bérlőnek is a hasznára válhat, akkor alanyunk lényegében a tulajdonos munkáját végezte el, ergo jogos és indokolt is, hogy ezt a befektetést valamiképpen kompenzáljuk neki. Az érintett Kft. épp ilyen munkához kéri a támogatást, „a helyiség villamoshálózatának karbantartását, felújítását, valamint a vízvezeték hálózat kiépítését” kívánják elvégezni. A Bizottság ezt a kérelmet tárgyalja június végén, remélhetőleg pozitív döntéssel zárva az ülést.
Az izgalmas részhez itt érkezünk meg, a felújítást követően a bérlő ugyanis apartman kialakítását tervezi az ingatlanban.
Az eset bizonyára nem példa nélküli, de mindenképp ritkaságnak számít és számos aggályt felvet. Az érintett ingatlan történetesen egy sétálóutca közepén, földszinten helyezkedik el, közvetlen utcára nyíló bejárattal és nagyméretű kirakatokkal rendelkezik, tehát üzletnek tökéletes, minden más funkcióra viszont alkalmatlan a jelenlegi formájában. Kétségtelen, hogy átalakítással akár apartman is lehet belőle, de ennek indokoltsága erősen vitatható.
A belváros jelenlegi arculata a kismillió üzlettel egy tudatos és hosszan tartó tervezés eredménye, amit az 1967-ben kezdődött rehabilitáció jelentősen segített. Rengeteg műhelyt, tárolót és földszinti lakást alakítottak át ekkor, hogy a helyükre kereskedelmi funkció kerüljön. Az igények azóta már valamelyest megváltoztak és a rengeteg kicsi helyett talán jobban jönne kevesebb, de közepes méretű helyiség, az alapgondolat viszont ma is megállja a helyét: a sétálóövezet utcaszintjén üzletekre és vendéglátóhelyekre van szükség. Magántulajdon esetén ez nehezen korlátozható, de városi tulajdonú helyiségeknél nagyobb a mozgástér és úgy tűnik, ezekre a korlátokra szükség is van – részben az utcakép védelme, részben pedig a városi vagyon felelős hasznosítása miatt. A helyszín mellett az is megkérdőjelezhető ugyanis, hogy városi érdeket szolgál-e, ha önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségben apartman üzemel.
Jelen esetben a felújításnak valószínűleg nincs akadálya, de a szálláshely engedélyezése még kétséges. Az egyértelmű, hogy a Kft. esete nem teremthet precedenst a belvárosban és nem lehet követendő példa, hogy önkormányzati tulajdonú üzletekből apartmanok váljanak, de az is tény, hogy egy kivétel éppen még erősítheti a szabályt. A Kft-vel valamelyest elfogultak vagyunk, mert elvitathatatlan, hogy a kávézójukkal valós értéket teremtettek Egerben. Amíg valaki az egyik oldalon építi a várost, addig azzal a másik oldalon is indokolt lehet elnézőnek lenni, amikor történetesen kevésbé szolgálja a közös érdeket. Az is tovább árnyal a helyzeten, hogy a kávézónál és apartmannál valójában egyetlen ingatlanról beszélünk, amit időközben kettévágtak. Papíron egy 151 négyzetméteres városi üzlethelyiség 72 négyzetméteres részéből lenne csak apartman, még ha az utcáról ettől függetlenül azt is látjuk, hogy egy teljes üzletet alakítanak át. Kár egyébként a helyszínért, ha más lenne a cím és más lenne a tulajdonviszony, biztosan csupa örömködéssel írtunk volna a tervekről, mert egyébként jó dolog van születőben: a kávézó mintájára az apartman is a Jóbarátok tematikát követi majd, a tervek szerint a sorozatban látható lakáshoz hasonló szállást alakítanak ki a tulajdonosok.
Kapcsolódó letöltések
Előterjesztés Ingatlan értékbecslése (2. melléklet)