Február közepén kezdték felállványozni, november közepén pedig befejezték a minorita templom homlokzatának felújítását. A projekt keretében összesen mintegy 2261 négyzetméteren kapta meg új, homok színű festését az épület.

Először leírjuk pár bánatunkat a munkával kapcsolatban, egészen pontosan három ilyen van csak. Ebből kettő a telhetetlenségünkhöz tartozik, borzasztóan sajnáljuk, hogy végül nem lett kilátó egyik toronyból sem, valamint azért is kár, hogy csak az első homlokzatot- és a tornyokat festették át, a templom hajója régi színében maradt meg. Harmadik bánatunk a galambok helyzete, valamilyen okból kifolyólag úgy döntöttek ugyanis, hogy a hagyományos, vas tüskék helyett vegyszert alkalmaznak a szárnyas patkányok ellen. Ezt azért nem pontosan értjük, hogy miért volt jó ötlet, mert ugyanolyan rosszul (hanem még rosszabbul) néz ki, mint a szög – képeinken látszik, hogy ilyen undorító, barnás szmötyi csurog most a szobrok fejéről, valamint a domborművekről – másrészt pedig ez gyakoribb karbantartást igényel. Noha nem tudjuk, hogy pontosan milyen kencét használtak, de a hasonló készítmények mindenesetre 2-3 év alatt azért hatásukat vesztik.

Ahogy szoktuk, ismét az örömünket hagytuk a végére, ami pedig nem más, mint hogy végre-valahára elfogadható külsőt kapott a főterünk temploma. Az már csak hab a torrtára, vagy stílszerűen galambkenőcs a szobor fejére, hogy ez az új külső tetszetős is lett. Ízlés kérdése persze, sokan nem szimpatizálnak a szürkülő épületekkel, mi mindenesetre kezdjük egyre jobban megkedvelni őket és attól mindenképp többre értékeljük, mintha sárga színt kapott volna a templom.