[three_fourth]

„Eger déli iparterülete városszerkezeti szempontból kedvező helyen alakult ki, mert közúton és vasúton is elsőként érhető el a közlekedési fővonalak irányából. Így a város lakóterületei, központi részei, intézményei szempontjából a gazdasági területek kedvezőtlen hatásai kevéssé, vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A déli iparterületek magja még kevéssé igénybe vett, alulhasznosított, mert az Eger–Füzesabony vasúti fővonal, a rendező pályaudvar és az Eger‐Putnok vasútvonal által közrezárt terület feltárása ez idáig nem volt biztosított, azonban a MÁV Zrt.‐vel folytatott tárgyalások során a városnak lehetősége nyílt a fejlesztési szándékai realizálására.

A város életében stratégiai fontosságú cél a munkahelyteremtés, a város gazdasági potenciáljának növelése. A gazdaságfejlesztés a város hagyományaira épülő, az adottságokat jobban kihasználó iparfejlesztéssel valósítható meg. Erre az iparterületek közül a déli iparterületek – azon belül is a régi rendező pályaudvar és térsége, valamint a volt kertészeti területek és az Andornaktályához közeli beépítetlen területek – a legalkalmasabb helyszínek. A barna‐ vagy zöldmezős iparterület fejlesztések mellett az elhagyott csarnokok aktivizálásával, a hasznosításnak megfelelő átalakításával értékes területek nyerhetők. A fejlesztés keretén belül a szomszédos települések irányába egy térségi iparigazdasági övezet kialakítására van lehetőség. Fontos hangsúlyozni, hogy a településfejlesztési akció csak több ütemben valósítható meg.” – ITS

[/three_fourth]

[clear]

---

---

Az összes akcióterület közül talán a Déli ipari terület a legszárazabb: részben, mert a gyárak világa egyébként sem mindig számít túl érdekes témának, részben pedig, mert ez a terv áll még legmesszebb a megvalósulásától. Ahogy írják is a bevezetőben, 2020-ig még csak az első ütemet szeretnék megvalósítani, ami lényegében a valódi előrelépés lehetőségének megalapozását jelenti. A jövő Egerének kétségtelenül szüksége van viszont ezekre a beavatkozásokra. Bár meggyőződésünk, hogy a város erőssége soha nem a gyáriparban lesz, a szolgáltatóipar mellé jól jön azért, ha több lábon tudunk majd állni.

A projektek közül az ATP2, Sas utcai csomópontját emelnénk ki. Ezer éves terv már ugye ez, sok helyre tologatták a megvalósítását, legutoljára például az intermodális csomóponthoz tartozott. Most onnan már kivették és önmagában tervezik megvalósítani – ebben valószínűleg közrejátszhat, hogy a 2020-as végű stratégiai időszakban is még csak a tervezése szerepel az intermodálisnak. Egyhamar így azt nem várhatjuk megépülni, mindenesetre a Sas útban azért bízhatunk. Legutolsó adataink szerint a különszintű vasúti átjáró egyébként egy 2×1 sávos közúti aluljárót jelentene. Ha hihetünk az időpontokat mutató táblázatnak, akkor 2017. végéig.

Érdekes az ugyanezen ATP2-es ponthoz tartozó „feltáró utak építése” megjegyzés. Ehhez nem találtunk terveket, mindenesetre valószínűleg nem fognak érdemi változást jelentei az Ipari park megközelíthetőségében. Érdemes lenne pedig eljátszani a gondolattal, esetleg hatástanulmány szintjén is, hogy mi lenne, ha új „bejáratokat” kapnának a most MÁV-tól átvenni tervezett belső területek. Első ránézésre nem tűnne megoldhatatlannak összekötni a Liszt Ferenc utat a Kistályaival, illetve  ugyanígy a Meder utcát sem a Külsősorral. Utóbbi a Sas utcát tehermentesíthetné, előbbi pedig a Lajosvárosnak jelenthetne akár gyalogos összeköttetést is az Ipari parkkal.