Skip to main content
Belvárosi rehabilitáció

Ilyen is lehetett volna a belváros

By 2015. február 5.6 hozzászólás

Lassan befejezéséhez közeledik a belvárosi rehabilitációnk, a 24 elemből 22 már kész van – mindössze az Eszperantó sétány parkja vár még a térplasztikájára, illetve a Végvári vitézek tere a teljes átalakítására. A fejlesztést bírálóktól nekünk is volt már szerencsénk meghallgatni, hogy a beruházások a városvezetők agymenései voltak, a valóságban ettől persze kicsit bonyolultabban működött a dolog, a háttérben komoly építészek próbálták megalkotni a tutit. Ez senkinek nem sikerült egyébként, a belváros átalakítására kiírt tervpályázatra összesen 19 érvényes pályamű érkezett, melyek közül egyik sem volt teljes egészében használható. Végül 8 művet választottak ki közülük, amikből aztán összegyúrták a végleges, ma már látható változatot.

Az elképzelések közt voltak egészen érdekes megoldások is, amiket sajnálunk, hogy végül nem valósultak meg. Jelen cikkünkben a kiválasztott 8 pályázatot mutatjuk be röviden az Építészfórumra támaszkodva – érdeklődőknek linkeljük a teljes adatlapokhoz vezető utakat is.

I. díjas pályamű

(Ide kattintva nézheted meg teljes egészében)

Lévén, hogy ez a pályázat kapta az első díjat, ebből láthatjuk a legtöbb ismerős fejlesztést is ma a városban. A tervezők viszont több téren is sokkal nagyobbat álmodtak eredetileg – nekik adunk igazat, pont az az egyik fájdalmunk a rehabilitációval kapcsolatban, hogy inkább csak hiányt pótolt végül, de előre nem igazán mutat semmiben. Elképzelték többek közt a Centrum sorsát, mely tervek közül az első volt nagyon szimpatikus, amiben a földszinten, középen kettévágták az áruházat és így egy passzázst hoztak ott létre. Új, modernebb külsőt is kapott volna az épület, egyszóval megoldódott volna végre a Centrum-kérdés. Másik nagyon jó elképzelésük a Dobó tér alatti mélygarázs lett volna, ezzel úgy sikerült volna felszabadítani az autóktól a köztereket, hogy annak semmi nyoma nem lett volna a felszínen. Igazi modern megoldás lett volna, bár persze, ha belegondolunk, hogy azzal az egy nyamvadt földbe süllyesztett szökőkúttal mennyit szenvedtek a régészek, elképzelhetjük, hogy egy mélygarázzsal mekkora munkájuk lett volna. A garázsra három terv is készült egyébként, 140, 190 és 280 férőhellyel. Apró, de annál jobb elképzelés volt ettől a csoporttól a Szúnyog közi, patakra rányúló terasz-, illetve a Kis-Dobó téri csobogó építése is.

II. díjas pályamű

(Ide kattintva nézheted meg teljes egészében)

Ez a kedvenc pályázatunk, a sors keze, hogy nyilván ebből kell nagyítóval keresni a megvalósult elemeket. A miskolci csapat egy igazi modern-nagyvárosi fejlesztést képzelt el Eger belvárosába, jobbnál-jobb ötletekkel. Egy történelmi város jövőjéről alapvetően kétféleképp lehet gondolkozni, egyik, hogy megállunk a fejlődésben és élünk a múltnak (a sikeres megoldásokat ebből hívják skanzennek), illetve, hogy összemossuk a modern világot a régi értékekkel (a sikeres megoldásokat ebből hívjuk egészséges és gyönyörű, Nyugat-európai városoknak). Ahogy a miskolci csapat, úgy mi is a második megoldást szeretnénk Eger jövőjének, így érthető a szimpátiánk. Visszatérve a tervükre, a leginkább tetsző ötleteik közül az első egy új irodaház volt a Centrum mellé. Eleve, ők megnagyobbították volna az áruház területét, gyakorlatilag az egész szomszédos parkoló beépült volna – többek közt az irodaházzal is, ami a Zalár utcán kapott volna helyet. A Gárdonyi térre is tettek volna egy galériát, ezen épület-, illetve az irodaház közé pedig egy apró teret, ivókúttal a közepén. Legjobb. Elképzelés. Ever. A vizet ők a Dobó tér egész áruház felőli oldalára tervezték, csobogókkal,víztükörrel. A jelenlegi szökőkút helyén egy földbe süllyesztett középkori városmakett lett volna látható. Ami nem tetszett, hogy ők összenyomták a Dobó teret, a templom oldalára is több fát raktak, ezzel gyakorlatilag utcára szűkítették a rendezvényteret. Valószínűleg ez is volt az egyik probléma a tervvel, hogy bár iszonyatosan jó elképzelések vannak benne, a fő probléma – hogy a belváros alkalmas legyen nagy rendezvények megtartására – nem oldódott volna meg.

III. díjas pályamű (1)

(Ide kattintva nézheted meg teljes egészében)

Harmadik helyből három született a pályázaton. Az első, amit elővettünk, több elemet is tartalmaz az első két hely pályaművéből, így ők is beépítették volna a Gárdonyi teret és ők is tettek volna mélygarázst a városközpont alá. A legjobb ötletük számunkra mégis a Centrum tetejének teljes bezöldítése és megnyitása volt, illetve egy új átjáró építése a Városháza mögött. Ez az Eszperantó sétányról indult volna és a Bajcsyra ért volna ki. A meglévő irodaház mögött- és a Városháza udvarában is lett volna egy kis park, fejben eljátszva a gondolattal, mindkettő nagyon hangulatos lehetett volna.

III. díjas pályamű (2)

(Ide kattintva nézheted meg teljes egészében)

Nem részleteznénk túl, ez a pályázat volt a legkevésbé szimpi az összes közül. Nem bántás, mert mi sem tudnánk jobbat, de borzasztóan csúnya látványterveik voltak és annál az ötletüknél adtuk fel, amiben a Dobó szobrot kirakták volna a tér szélére, a kollégium mellé. Ugyancsak nem tetszett, hogy a legtöbb tervvel ellentétben ők nem raktak volna semmilyen sétányt a patak mellé, inkább meghagyták volna dzsungelnek az egészet. Ez külvárosban még csak-csak elmegy, de a belvárosi szakaszon eddig is csúnya volt úgy és ezért is örülünk neki, hogy legalább már az egyik oldalon megoldódott a kérdés.

III. díjas pályamű (3)

(Ide kattintva nézheted meg teljes egészében)

Valahol érthető, hogy ahogy távolodunk az első helyezettektől, úgy lesz egyre kevesebb vonzó elképzelés a tervekben, mindenesetre a harmadik 3. helyezettel sem értünk egyet több pontban. Eleve ők inkább egy kisvárosias irányban tervezték meg a belvárost, ami egyszerűen furán hat Egerben. Hiába lakunk ugyanis kevesen a városban és hiába a kisvárosias épületek a meghatározók, egy olyan környezetben, ahol a bazilika, minorita templom és Líceum töri meg az egységes képet, nem lehet anélkül elmenni ilyen irányba, hogy ez furán ne hasson. Mindenesetre a tervezők itt megpróbálták, egy kis szökőkutat raktak a jelenlegi változat helyére, kisebb épületre cserélték a Centrumot és két kerti pavilont raktak a Gárdonyi térre. Ami mondjuk tetszett, hogy sörözőt is terveztek a Centrum helyére, na az a része menő lett volna az ötletnek.

Megvételben részesült pályaművek

A megvásárlásban részesült pályázatokból egy pont alatt emeljük ki az érdekes elgondolásokat. Az elsőből például azt, hogy ők parkoló helyett kulturális teret álmodtak a Dobó tér alá. A parkolóról sem mondtak azért le, azt a Centrum helyére épített új áruház alá gondolták. A Dobó teret egészen egyedi szemlélettel nézték, a közepére gyakorlatilag egy szigetet álmodtak. Elképzelésnek érdekes volt, a gyakorlatban azért nem bánjuk, hogy nem valósult meg.

Az ebből a körből második pályamű is beépítette volna a Gárdonyi teret, igaz ők egy sokkal kisebb jellegű épülettel mint a II. helyezett. Érdekes, hogy szinte mindegyik pályázatban épület került volna a Szúnyog közbe is, aztán ez mégsem lett így.

Az innen harmadik pályamű Nepumuki teret hozott volna létre a Gárdonyi tér helyén, nem fogjuk elhinni, de Nepomuki szobrával Gárdonyié helyett. A legjobban tetsző elképzelésük az apró mesterséges vízesés a Kálvin ház mellett. Örülünk viszont, hogy végül nem valósították meg a „hajdani malomra utaló” vízikereket az Eszperantó sétány mellett – nem gondoljuk, az odaillő lett volna. Hangulatos tér lett viszont terveiken a Szúnyog közből, kis szökőkúttal, örökmécsessel és üzletekkel megtűzdelve.

Szólj hozzá! 6 hozzászólás

  • Sári Lajos szerint:

    Bármelyik pályamű – főleg az l. díjas – megállta volna a helyét és a látványlapokat elnézve egyes részletek vonatkozásában többet adtak volna városnak a megvalósultnál !

    Megoldásaival mindegyikben domináns az E g e r (és itt ki is hagyom, hogy „patak” !) f o l y ó jellegének kihangsúlyozása, kiemelése !
    Nagyon h e l y e s e n !!!
    Ugyanis a korábbi századokból fennmaradt metszetek és 19.szd. végi, 20.szd. eleji fotók is igazolják, hogy mennyivel inkább az – azaz f o l y ó ! – volt a jelenlegi állapotánál.
    És most itt van ez az ötszáz-egynéhány méter az otromba méretű kövekből készített kőszórásával bevédett kerékpárútjával, ami a medret silány vízelvezető csatorna jellegűvé szűkíti le !
    Nem a kerékpárút a probléma a látványos éjszakai kivilágításával ! De…!!!

    Miért nem lehetett a kerékpárút állagának, stabilitásának biztosítását – a költségében sem több ! – pálya melletti támfallal megoldani…, ezzel a jelenleginél keresztmetszetében 2-3-4 méterrel többet meghagyva a vízfelületnek ?!
    Egyszerű vízrendezési műszaki megoldásokkal, vízépítési műtárgyakkal – a jelenlegi megoldáshoz felhasznált kőmennyiség ötödéből megépíthető – 10-12 egyszerű keresztirányú fenékgáttal, szakaszokban visszaduzzasztott, 8-10 méter széles, l á t v á n y o s v í z f e l ü l e t et lehetett volna biztosítani ! E szakaszon végig !
    A gátakon alábukó víz zúgásának, csobogásának hangja további kellemes érzéseket generált volna az arra járókban…

    Nem holmi patak helyett folyót álmodó retro-megalománia az amit leírtam !

    Ugyanis a hivatalos atlaszok, térképek, – és itt nem a zömében ilyen-olyan nevű új kiadóktól származó egri várostérképekre utalok, hanem – a Cartographia és társcégek kiadványai is – mint folyóknál szabványos – egyszerűen „Eger”-ként jelöli meg, de a név és tárgymutatóikban is mint folyót jegyzik, így: „Eger f.”, azaz Eger folyó ! A város fölötti szakaszán – érthetően – már alkalmazzák az Eger patak megnevezést…
    Még a dunántúli, Balaton-felvidéki harmad ilyen árvízi vízhozamú – és valóban patakra jellemző paraméterekkel bíró Eger-t sem pataknak, hanem – „Eger-víz”-nek nevezik…
    Következésképpen a medre további szakaszainak a víz biztonságos levezetésén kívüli/az melletti más célra (is), – pl. további kerékpárútszakasz építésére történő igénybevétele esetén – fentieket figyelembe vevő műszaki megoldásokat kellene alkalmazni a meder keresztmetszet kialakításánál !
    Mert végül is elsődleges funkciója a várost veszélyeztető, elég gyakori – és nem kis – árvízi vízhozamok, áradások biztonságos elvezetése ! És…!

    Mert végül is f o l y ó ! ! ! Nem holmi belvízlevezető csatorna !!!

    • robi szerint:

      Na akkor, Sári úr, szóljon az Eger-pataknak, hogy lesz szíves folyóként folyni. (Micsoda baromság!)

  • Sári Lajos szerint:

    Sári Lajos vízgazdálkodási mérnök

  • Lajos Sári szerint:

    Az cikkbeli első három pályamű – egyes részletekben – sokkal többet adott volna a városnak, a megvalósulása esetén. Például a fotón látható, a Centrum és környékének átépítését ábrázoló elgondolás ! Mindháromban d o m i n á n s az E g e r (és itt szándékosan hagyom ki a patak minősítést!) f o l y ó jellegének k i e m e l é s e , kihangsúlyozása ! Nagyon helyesen, mert néhol/máshol egy ilyen vízrajzi adottsággal csodákat művelve élnek ! Erről bővebben a cikk utáni hozzászólásomban ! :)

  • eszes szerint:

    Ha már Bp-en a felujjitott villamosvágányok közt is be merték füvesiteni akkor itt is – és akkor lett volna igazán nagyon OKÉ a DOBÓ TÉR , nem ez a csak szürke mert nem hiszem el hogy a müemlék felügyelőség csak ezt a ,, semmi,, szint engedte volna – ami meg igazán ,, buli ,, az az egyik minorita toronyba tervezett kilátó. Onnan lett volna pazar kilátás meg 1 kis bevétel is. De sajnos a helyi NÉPSZAVA ennyit ér !!!

  • Sári Lajos szerint:

    No akkor „Robi” úr !:) Javasolom, elsőként tanulmányozza a korábbi évszázadokbeli – a „folyót” is ábrázoló metszeteket (én láttam olyat is, ahol a vizén ladik, csónak, kisebb bárkaformájú vízi alkalmatosság látható), 19. századi rajzokat (pl. közismert a Török-fürdő környéki szakaszt ábrázoló,stb.), ugyanezen századi és 20.szd. eleji fotókat(közismert, belvárosi – pl Markhot’ híd fölötti, Kossuth úti híd környéki szakaszt ábrázolók)
    Aztán javaslom tanulmányozni a pályaműveknek a medret ábrázoló lapjait is.
    Mindezen előzményekkel vetettem fel az előzőekben írtakat….
    Ugyanis a mederben egy szélesebb vízfelület – mint látványelem – mindenképpen felér más, a környéken;) a vizet e célból ‘bevető’ megoldással.
    Aztán – mint esetleg Ön is szakmabeli(?) – a folyó illúzióját keltő, slágvortokban vázolt műszaki beavatkozásokat illetően tételesen cáfoljon meg…, hacsak nem kifejezetten pataklátvány-párti…
    Ugyanis akkor az Ön vonatkozásában ‘megadom magam’. (hasonló esetben más egyszerűen annyit ír:”Nincs miről beszélni!”)
    Mert akkor lehet, hogy egy vágyott kisvárosi képhez nem passzol a medret illető látványos megoldás…
    Bár bízom benne, hogy erről nincs szó, mert – példának okáért – egyik európai hírű, huszonegy-néhány ezer lakosú fürdővárosunk egyik első számú önkormányzati vezetője épp a minap fejtette ki, hogy városuk nem kisváros…
    A várost ismerve, egyet kellett vele értenem ! Keresik a városimázs-erősítő megoldásokat, fejlesztési lehetőségeket…
    Megjegyezném: a városnak – rajta keresztül folyó – említést érdemlő vízfolyása sincs…, hacsak a mellette eredő Köselyt(így, egyszerűen, nincs mellé írva se patak, se folyó!) nem tekintjük annak…

    Viszont a fürdője területén f r e g a t t a l ékesített t e n g e r p a r t j a van !
    Persze maga a parthoz tartozó – az eredetihez képest az évtizedek alatt kissé megnagyobbodott – meleg-vizű ‘tava’;) se semmi…

    Hát ennyit az Ön által nyilvánított „…baromság” vonatkozásában…, tisztelt „Robi” ! :)

    Ui.: Az idegenforgalmi vonzerő növelése érdekében még a volt érseki kertészet – a mai strand! – területén egykor volt, 25-30 méter átmérőjű meleg-vizű tó – mint a hévízi, kicsiben! – revitalizációjának lehetőségét is érdemes lenne a ‘tarsolyban’ tartani !

    Amúgy az alig tizenötezer lakosú városom mer nagyokat álmodni !
    Az álmok mellett határozottan kiállva – hál istennek – fejlődik is szépen…, milliárdos beruházások révén… Van / lesz minden !
    Most újul meg modern – egrinél nem nagyobb forgalmú – pályaudvara, a mellette épülő új buszpályaudvarral intermodális csomóponttá fejlesztve !

    Persze itt sem igen hangoztatják, hogy kisváros lenne !