Az Egyensúly Intézet nemrégiben közzétette 2025-ös településindexét, amely átfogó képet ad a magyar települések fejlettségéről különböző kategóriákban.
A felmérés kiemelkedő eredményt mutat Eger számára. Városunk 51,1 indexponttal a második helyen végzett a megyeszékhelyek rangsorában, Székesfehérvár (53,8 indexpont) kivételével így az összes vidéki nagy- és középnagy várost előztük. A Településindex a bejegyzés végén letölthető.
Illusztráció: Egyensúly Intézet / Településindex
Az Egyensúly Intézet elemzése szerint Eger több dimenzióban is kiemelkedő teljesítményt nyújt a megyeszékhelyek között. A jelentés kiemeli, hogy városunkban regisztrálták a legmagasabb ezer főre jutó gimnáziumi tanulók számát (83 fő), valamint az internet-előfizetések arányát (451 előfizetés/1000 lakos). Ezek az adatok jól mutatják a város oktatási központ jellegét és a digitális infrastruktúra fejlettségét.
Aligha meglepő, hogy a turizmus területén is vezető szerepet töltünk be a megyeszékhelyek között. A településindex adatai szerint nálunk a legmagasabb a száz főre vetített, kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (687 vendégéjszaka), valamint a tízezer főre jutó vendéglátóhelyek aránya (87 vendéglátóhely).
A város előkelő helyezéséhez az is jelentősen hozzájárult, hogy a diplomások aránya (27,4%) kiemelkedően magas, valamint a tízezer főre jutó élelmiszerboltok (46) és egyéb üzletek (129) száma is az élmezőnybe tartozik. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Eger nemcsak turisztikai, hanem szolgáltatási szempontból is fejlett infrastruktúrával rendelkezik.
Nem minden adat szép
Bár Eger fejlettségi mutatói kiemelkedőek, szembe kell néznünk a megyeszékhelyekre jellemző népességfogyással. Ahogy azt már tudhatjuk, a KSH adatai szerint 2024. január 1-jén a város lakossága 49 499 fő volt, tehát Eger népessége 50 ezer fő alá csökkent. A népességfogyás mellett a korösszetétel is kedvezőtlen irányba változik. 2022-ben a város lakosságának mindössze 12%-a volt 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felüliek aránya elérte a 25%-ot. Ez az elöregedési folyamat komoly kihívást jelent hosszú távon a város fenntartható fejlődése szempontjából.
Akadnak teendők
Bár Eger fejlettségi mutatói kiemelkedőek, a város előtt álló demográfiai kihívások hosszú távon megfelelő stratégiát igényelnek. A népességfogyás megállítása és a fiatalok megtartása kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés szempontjából.
Eger hosszú távú fejlődésének biztosításához és a demográfiai kihívások kezeléséhez több, egymást erősítő lépésre lenne szükség. Elengedhetetlen, hogy a város olyan modern, jól fizető munkahelyeket teremtsen, amelyek vonzóvá teszik Egert a fiatalok számára, illetve visszacsábítják azokat, akik elköltöztek. Ezt segítheti, ha a lakhatási lehetőségeket is bővítik, például elérhető bérlakásprogramokkal, valamint ha a fiatalok igényeire szabott kulturális és közösségi programokat kínálnak.
A népességfogyás megállításához szükséges a családalapítás ösztönzése is, például családbarát szolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, óvodák, játszóterek), lakhatási támogatásokkal, valamint a rugalmas munkaerőpiaci lehetőségek – például részmunkaidős vagy távmunka – elérhetővé tételével.
Fontos az oktatás és a tehetséggondozás erősítése is: a felsőoktatás, a szakképzés és a duális képzési formák fejlesztése, illetve ösztöndíjak és mentorprogramok indítása segíthet abban, hogy a fiatalok helyben találják meg számításaikat és ne kényszerüljenek elvándorlásra.
A gazdaság és a turizmus fejlesztése szintén kulcsfontosságú. Egernek érdemes bővítenie egészségturisztikai, kulturális és aktív turisztikai kínálatát, új attrakciókat létrehozva, miközben a helyi vállalkozásokat is támogatja, például startup-inkubátorokkal vagy vállalkozásfejlesztési programokkal.
Az életminőség javításához hozzájárulhat a zöldterületek, parkok és közösségi terek fejlesztése, a fenntartható közlekedési megoldások – például kerékpárutak vagy elektromos tömegközlekedés, rollermegosztó – bővítése, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer korszerűsítése.
Végül, a közösségépítés és a társadalmi aktivitás növelése is elengedhetetlen: a helyi civil szervezetek és kulturális egyesületek támogatása, generációk közötti párbeszéd és közösségi programok szervezése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Eger hosszú távon is élhető, vonzó és fejlődő város maradjon.
Kapcsolódó letöltés:
Az Egyensúly Intézet településindexe